#magyar film

Coppolával, Prince-szel is dolgozott, most rajta áll, mit hoz ki filmen a lebilincselő magyar krimiből

"A kor – 1936 – amikor játszódik, nagyon izgalmas, sok folyamat indult el akkoriban, amit a magyarok nem vettek észre, vagy nem akartak észrevenni" – jellemzi a november elején a mozikban debütáló Budapest Noir hangulatát a rendező, Gárdos Éva. Az amerikai filmiparban számos sikert elérő, világsztárok mellett is megforduló alkotó szerint a krimiben Budapest is teljesen önálló karakter, és hogy a főszereplőt volt a legnehezebb megtalálnia. Az Amerikában dolgozó, ezért e-mailben elért Gárdos azt is elárulta, Coppola melyik mondata jut évtizedek után is eszébe, és hogy miért nem lepődött meg a filmjében még tiniként szereplő Scarlett Johansson sikerén.





"Ez még nem a magyar film aranykora, az még csak most jön"

Legalábbis ezt vallja Andy Vajna filmügyi kormánybiztos, akit a 100 éves Filmgyár ünnepségén sok más magyar filmes és színész, például Eszenyi Enikő, Haumann Péter, Koltai Lajos vagy Sándor Pál mellett arról kérdeztünk, mi a legjellemzőbb vonása a magyar filmeknek.






Az a baj, hogy a magyaroknak nincsenek sztárjaik

Ha minden állami pénzzel gazdálkodó szervezet olyan jól működne, mint a Filmalap, még csodálatosabb hely lenne Magyarország – állítja az egyik legismertebb hazai filmproducer de hiába lépett nagyon jó útra, a kormány segítsége nélkül nem gyógyítható hosszútávon a magyar film. A Kincsem sikere szerinte azt mutatja, hogy jöhetnek a könnyed történelmi mozik, a Toldi-film pedig még mindig nem halott ügy.






M. Kiss Csaba: "A káröröm most divatosabb, mint a tiszta öröm"

Mélység és fogyaszthatóság – első filmjével, a Brazilokkal a két érték közötti egyensúlyra törekszik M. Kiss Csaba, aki hosszú éveken át érlelt tervét váltja valóra a vígjátékkal. Néhány éve azt hitte, a szubjektív riportokra már nincs is igény, a műfaj halott, de most úgy érzi a megvásárolt médiumok ellenére még van remény, hogy értéket lehessen alkotni. A jelenleg a Hír TV-nél dolgozó riporter szerint most inkább a ketrecbe zárt majmokon röhögünk, és félünk megélni a valós érzelmeinket.


"Vajna ízlése olyan, mint felesége Instagram-posztjai"

A Filmalap-érával átlátható korszak köszöntött be a hazai filmgyártásban, amelyben a művészfilmesek is megfelelő összegből dolgozhatnak, és szabadon alkothatnak, az utóbbi években így a komoly nemzetközi elismerések is rendszeresek. A drágább közönségfilmek szereposztásába és végső vágásába azonban már a kormánybiztos is beleszól – olvasható az e heti HVG-ben.



Nem csak az Oscaron, itthon is erős a magyar film - Arany Toldival díjazzuk a legjobbakat

Idén már 5 éves lesz a Filmalap, és a sok nemzetközi díj egyre inkább alátámasztja a Vajna-rendszer hatását. A kinyírt Filmszemlét viszont nem sikerült megidézni: a Magyar Filmhét leginkább csak a már kifutott filmek pótlására jó. A fesztivál zárásaként kiosztják a Magyar Filmdíjakat, mi viszont már most kihirdetjük a 2016 óta megjelent legjobb magyar filmeknek járó Arany Toldi győzteseit.



"Elhatalmasodik a hazugság, ezért akartam ezt a filmet megcsinálni"

A XX. századi magyar történelem egyik leghomályosabb időszakáról, a II. világháborút közvetlenül követő időszakról készített filmet Török Ferenc, aki szerint a szimplán 1945 című alkotás nem bűnbakokat keres, hanem megmutatja, milyen feszültségek kerülhettek a felszínre egy korabeli vidéki faluban. Az Európában először a Berlinalén bemutatott film témafelvetésében tehát hiánypótló, ám kérdés, veszi-e a jövőben több magyar filmes is a bátorságot, hogy hasonló, kitárgyalatlan témákhoz nyúljon.