Mindössze egyetlen magyar film szerepel az idei cannes-i filmfesztiválon, pedig több mint egy fél tucatot neveztünk be, köztük Nemes Jeles László Sunsetjét, ami biztos befutónak tűnt. Most dőljünk a kardunkba, vagy inkább az utóbbi évek elképesztő sikerei miatt irreális méretűre nőtt elvárásokkal kéne leszámolni?
A Blaha Lujzáról maradt egyetlen filmfelvétel, Korda Sándor vagy Kertész Mihály némafilmjei, de idővel az Egri csillagok vagy Dargay Attila legendás rajzfilmjei is az enyészetté válnának, ha a filmrestaurátorok nem mentenék meg ezeket. Bebarangoltuk az élő és lélegző filmtörténet mentsvárát, műhelytitkokról, körömlakká olvasztott klasszikus filmekről, helyrepofozott korszakos alkotásokról beszélgettünk a Filmarchívum munkatársaival.
Szerdán mutatkozott be Cannes-ban az idei válogatásba egyetlen magyar filmként bekerült Egy nap. A nemzetközi közönség szeretettel fogadta Szilágyi Zsófia első rendezését, még ha ő ezt nem is így látta. Az alkotókat a helyszínen kérdeztük cannes-i élményeikről: a főszereplő Szamosi Zsófia két interjú és fotózás között szoptatta meg a kisbabáját, a 11 éves Barcza Ambrus nagyon izgult, amikor ki kellett állnia a színpadra, Szilágyi pedig próbál nem a díjakra gondolni.
A Lajkó – Cigány az űrben filmrendezője a szalonrasszizmusról, a politikusok boldogtalanságáról, és arról is beszélt a HVG-nek adott interjújában, hogy több felkért színész sem volt hajlandó Brezsnyevből viccet csinálni.
Két díjat is hazavitt a Bűnügyi Filmek Nemzetközi Fesztiváljáról Antal Nimród mozifilmje.
A következő színházi évadban egy kicsit kiéhezteti magát, hogy újra vágyat érezzen a színpadi lét iránt. Egy nehezebb szerep terhét az előadás előtt akár napokig is a vállán cipeli, és mikor ráosztották a feladatot, hogy bújjon Ascher Tamás bőrébe, ledöbbent: a Katona József Színház legendás rendezője észrevétlenül is teljesen belé költözött. Elmondása szerint csapnivaló diák volt, ezért nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem. Keresztes Tamást a főszereplésével bemutatott új filmje, a Lajkó – cigány az űrben apropóján kérdeztük.
Magyarország lesz a díszvendége a hét kolumbiai nagyvárosban megrendezendő nagyszabású Eurocine filmfesztiválnak. Az április 11-én kezdődő vetítéssorozatnak köszönhetően 12 kurrens magyar alkotást fedezhet fel a kolumbiai közönség.
Két díjat is nyert a 23. Szófiai Nemzetközi Filmfesztiválon Bogdán Árpád alkotása, a Genezis - közölte szombaton a Magyar Nemzeti Filmalap.
A magyarországi filmes alkotók amerikai kapcsolatteremtését segítő filmes társaság alakult Kaliforniában – tájékoztatta Bunyik Béla, a Los Angeles-i magyar filmfesztivál alapító elnök-igazgatója, a Filmalap kinti képviselője az MTI-t.
Elkészült Lengyel Balázs első nagyjátékfilmjének, a Lajkó – cigány az űrben című fekete komédiának az előzetese. A Keresztes Tamás, Gyabronka József, Pálffy Tibor főszereplésével készült vígjáték alternatív történelmet ír, eszerint az első élőlény az űrben nem Lajka kutya volt, hanem egy Lajkó nevű magyar permetezőpilóta.
Sokan adtak az Egyesült Államokból 10-ből 10 pontot a filmes adatbázisban a Pappa Piának, amely itthon meglehetősen rossz kritikát kapott.
Igazi ritkaságokat is elérhetővé tett a Filmarchívum.
Az Örök tél a málenkij robot névtelen áldozatainak kíván méltó emléket állítani az 1944-ben játszódó történettel.
Az Ambrus Attila történetét fiktív elemekkel bemutató filmben az a jó, hogy jókor gyorsít és lassít: az adrenalintól túlfűtött autós üldözések és rablások feszesek, a líraibb, az egyéni drámának megágyazó részek pedig indokoltan visznek el talán a vártnál több játékidőt. Antal Nimródról eddig is tudtuk, hogy jó rendező, de A Viszkissel amerikai munkáinak tanulságait is ügyesen hasznosítja. Ezzel pedig A Viszkis lett az a film, amely az idei nagy költségvetésű hazai produkciók közül igazán komolyan vette a magyar nézőket.
A Variety hízelgő képet fest a hazai filmfinanszírozásról és a magyar filmek teljesítményéről.
Eddig nem kényeztettek el minket a hazai filmesek igazán kimagasló akciófilmekkel, azonban Antal Nimród új mozija lehet etalon lesz ebben a műfajban.
"A kor – 1936 – amikor játszódik, nagyon izgalmas, sok folyamat indult el akkoriban, amit a magyarok nem vettek észre, vagy nem akartak észrevenni" – jellemzi a november elején a mozikban debütáló Budapest Noir hangulatát a rendező, Gárdos Éva. Az amerikai filmiparban számos sikert elérő, világsztárok mellett is megforduló alkotó szerint a krimiben Budapest is teljesen önálló karakter, és hogy a főszereplőt volt a legnehezebb megtalálnia. Az Amerikában dolgozó, ezért e-mailben elért Gárdos azt is elárulta, Coppola melyik mondata jut évtizedek után is eszébe, és hogy miért nem lepődött meg a filmjében még tiniként szereplő Scarlett Johansson sikerén.
A hentes, a kurva és a félszemű című filmben Nagy Zsolt prostitúcióra kényszeríti Gryllus Dorkát, de az egészet a húsz kilót felszedett Hegedűs D. Géza szívja meg – mindezt egy húszas évekbeli, megtörtént eset alapján.
A Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra a 92 éves korában elhunyt rendezőt.
