Válságos esztendőkben nagy nyomás nehezedik az államra, hogy mentse meg azokat, akik tovább nyújtóztak pénzügyi takaróiknál: önkormányzatokat, devizaadósokat, közintézményeket, vállalatokat. A magyar kormány ennek eminens módon igyekszik eleget tenni, nem mérlegelve az elharapódzó kimenekítések következményeit, például a hatékonyság romlását és a pénzügyi fegyelem lazulását.
Az Európai Unió és az egész világ nem áll túl jól, „de Magyarország ezen belül viszonylag jól fog teljesíteni” - mondta a magyar gazdaság várható eredményeiről Járai Zsigmond.
A Kopint-Tárki előrejelzése szerint idén és jövőre is 2,9 százalékos uniós módszertan szerinti GDP-arányos államháztartási hiány várható. Idén éves átlagban 8 százalék körüli munkanélküliségi rátával számolnak a kutatók és úgy látják, hogy az építőipari termelés az idei év elején "vágtázó ütembe" csapott át.
A Századvég elemzői szerint a GDP-növekedés 2014-ben elérheti a 3,1 százalékot, míg jövőre a 2,7 százalékot. Az éves infláció idén és 2015-ben is a jegybank 3 százalékos célja és a maginfláció alatt marad, 2014-ben 0,4 százalék lesz, 2015-ben 2,6 százalékra gyorsulhat.
Magyarország esetében egyértelmű jelei vannak, hogy a nagyobb külföldi kereslet élénkítette a belföldi keresletet is és javított a munkaerőpiac helyzetén - közölte a Világbank, amely szerint a magyar folyó fizetési mérleg többlete 2014-ben GDP-arányosan 2,5 százalék lehet, 2015-ben 2 százalék.
Rövid távon nem akar politikai szerepet vállalni, és külföldre sem készül Oszkó Péter, aki továbbra is elhibázottnak tartja az egykulcsos adót, de azt is elmondta a HVG-nek adott interjúban, hogy mi a sikeretelenség oka az ellenzéki oldalon.
Londoni elemzők szerint kisebb lendületű, de tartós növekedés lesz a magyar gazdaságban. A Capital Economics 2014 egészében 2,8 százalékos, 2015-ben 2 százalékos magyar GDP-növekedéssel számol.
Favágó eszközökkel teremtett stabilitást és megemelte az adókat, de ledarálta a növekedést és a vállalkozási kedvet az Orbán-kormány – fogalmazott Oszkó Péter expénzügyminiszter a HVG-nek adott interjúban.
László Csaba volt pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaságnak és a társadalomnak is fontos érdeke az euró "ésszerű időn belüli" bevezetése, és ha jó feltételeket sikerül összehozni, akkor "akár két-három év múlva is" hasznos lenne, de rossz feltételekkel még 20 év múlva se csatlakozzunk az eurózónához.
Az üzleti szférán belül májusban a kereskedelem kivételével minden ágazat várakozása kedvezőtlenebb lett a GKI szerint.
Az ország makrogazdasági előrejelzései folyamatosan javulnak, ezért az Equilor Befektetési Zrt. szerint akár már a második félévben jöhet a magyar adósbesorolás várva várt felminősítése.
A 35 ország 41 munkaadói szervezetét tömörítő Business Europe előrejelzése szerint 2014-ben Magyarországon 2 százalékos GDP-növekedés várható, ezzel az ország az európai középmezőny elején lehet, az idénre prognosztizált 2 százalékos növekedéssel a 10. legjobb helyet érheti el a tagországok rangsorában.
Kovács Árpád szerint a gazdaság növekszik, a bankszektorba áramlik a tőke, csökkenhet az infláció, gyorsulhat az export. A költségvetési tanács elnöke optimista, ám óvatos.
Varga Mihály szerint a gazdaság "kirobbanó formába" került, a költségvetés jó állapotban van, de az inflációval, illetve az annak hiánya miatt várható költségvetési bevételcsökkenéssel az új kormánynak foglalkoznia kell. A nemzetgazdasági miniszter a Hír TV esti műsorában egy kérdésre ugyancsak az alacsony inflációs mutatóval összefüggésben úgy vélte, hogy az MNB-nek még lehet mozgástere a kamatcsökkentésre.
Londoni elemzők szerint a következő negyedévekben is tartható a 3 százalék körüli magyar növekedés.
2014 egészében a kormány által a korábban vártnál magasabb, 2,5 százalékos bruttó hazai termék (GDP) -növekedés sem elérhetetlen Varga Mihály szerint.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai közölték, hogy az általuk használt növekedéskövető modell jelzése szerint az éves szintre számolt magyar gazdasági növekedés elvileg akár 4 százalékra is gyorsulhatott az idei első negyedévben.
Reformok nélkül nem lesz növekedés Közép- és Kelet-Európában – mondta az EBRD elnöke, aki szerint a magyarországi rezsicsökkentéssel járó díjcsökkentés elriasztja a befektetőket, ami hosszabb távon a gazdaság versenyképességét is alááshatja.
A magyar gazdaságról optimista képet festett a Magyar Nemzetnek Csaba László közgazdász, aki egy nullára leszorított államháztartási hiányt sem tart elérhetetlennek a jövőben. Szerinte a jegybanki kamatcsökkentésben elértük azt a pontot, ahol érdemes megállni.
E hónapban növekedett a Világgazdaság mutatószáma, a Gyorsulási Irányadó (GYIA) az előző év azonos időszakához képest. A növekedés 2 százalék körül stabilizálódott, a folyamatosan érkező makrogazdasági adatok alapján akár a kedvező meglepetéseket sem lehet kizárni.
