Harmadik recesszióját szenvedi el a magyar gazdaság 2010 óta, ennek fő okai ezúttal az infláció, az annak megfékezésére megemelt kamatok, valamint az uniós támogatások hiánya. Az Orbán-kormány hitelt kér Brüsszeltől, holott korábban erről hallani sem akart.
A keddi kamatdöntéssel aligha okoz meglepetést a Magyar Nemzeti Bank, viszont annál fontosabb információkat árulhat el arról, mi várható a döntéshozatalban az ősszel. Szeptemberben beérhet az irányadó kamat és az alapkamat összeolvadása, egyben az is kiderülhet, mennyire súlyos revízióra készülhet a Monetáris Tanács a csalódást keltő második negyedéves növekedési adatok ismeretében.
Míg Katarina Barley szerint a magyar hatóságok először édesgetik, majd megkopasztják a német cégeket, a külügyminiszter állítja: nem sikerült megingatni a németek bizalmát.
Az exportra termelő iparágak még jól is teljesítettek, minden más viszont nagyon gyengén.
Az elemzők által lapunknak megerősített becslések szerint a magas kamatszint 1300 milliárd forintos többletköltséget jelent a gazdaságnak, ez árfolyam függvényében az össztermék 2 százalékát meghaladó összeg. A gond az, hogy a kormányzat kimerítette a forrásbevonás lehetőségeit, miközben a korai költségvetéssel igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy minden rendben van.
A magyar külügyminiszter szerint a Brüsszel által javasolt újabb gázpiaci szűkítés csak az árak emelkedéséhez vezetne, valamint gazdasági visszaeséshez.
Raskó György agrárközgazdász szerint 80 százalékkal is többe kerülhet hamarosan a sertéshús.
Hat recesszió hozott eddig buktatót a magyar gazdaság fejlődésében a rendszerváltás óta, és jövőre könnyen beüthet a hetedik. A visszaeséseket részben külső körülmények okozták, de a túlzott kormányzati költekezés, a vele járó eladósodás is többször megtörte a lendületet.
A földgázbeszerzés miatt 1,2 százalékkal magasabb lehet a hiánycél, de nem zárható ki, hogy ezzel együtt is tartható a 4,9 százalék. A hazai gazdasági idén még 4 százalékkal bővülhet, de jövőre csak 1 százalék körül alakul ez az érték a miniszter szerint.
Erősödni kezdett péntek délelőtt a forint az euróval és a dollárral szemben is, egy eurót már 420, egy dollárt pedig 427 forint alatti összegért is adtak. A dollárral szemben mindeneképp számottevő volt a javulás – múlt időben.
A legtöbb magyar vállalkozás érzékeli a klímaváltozás hatásait, 50 százalékuknak van környezetvédelemmel kapcsolatos célja, ám mindössze 18 százalékuk fektetett környezetvédő projektekbe – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásából.
A lakosság három hónapja egyre rosszabbnak érzi saját pénzügyi helyzetét, megtakarítási lehetőségét, valamint a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét.
Megduplázódott a befektetési célú aranytömbök forgalma az év első hat hónapjában a BÁV Zálognál, júniusra az értékesítés meghaladta az egymilliárd forintot. Ez 51 kilogramm eladott aranyat jelent.
A miniszterelnök a Kossuth rádióban magyarázta, miért nem emelnek fizetést. Arról nem kérdezték, hogy akkor az ő fizetése miért nőtt 3,5 millió forintra.
Az áfacsökkentést veszélyes dolognak tartja, hiszen az a pénz megmarad a kereskedőnél, amelyek többsége külföldi – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterjelölt gazdasági bizottsági meghallgatásán. Azt is elmondta, hogy az árstop alá eső termékek száma nőhet.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2022. március 4. és 18. között gyorsfelmérést végzett azzal kapcsolatban, hogy a február 24-én kitört ukrán–orosz háborúnak milyen hatása lehet a magyar cégek üzletmenetére.
A magyar gazdaságot is megcsapja az orosz-ukrán háború: az OTP-t a tőzsdén tépik, a Richter piaca elvesztésétől tart, a forint ismét mélypontra került. De mennyire várható általános krízis?
Afganisztán után a járványhelyzetről és a gazdaság állapotáról számol be a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A miniszterelnök továbbra is úgy tesz, mintha bizonytalan volna, hogy összejöhet-e az 5,5 százalékos GDP-növekedés, és így a családosoknak járó adóvisszatérítés.
