A Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntéshozó testülete a várakozások és az előzetes iránymutatásának megfelelően várhatóan ismét 100 bázisponttal, immár 14 százalékra csökkenti az irányadó kamatszintet augusztusi rendes kamatdöntő ülésén, miközben az alapkamathoz ezúttal sem nyúl hozzá. Érdekesebbnek ígérkezik a társuló iránymutatás, lévén a következő, szeptemberi kamatdöntéssel a jegybank már várhatóan összezárja 13 százalékon az irányadó rátát az alapkamattal, egyben ekkor publikálja a jegybank a legújabb, a döntéshozatalát tekintve meghatározó makrogazdasági prognózisait is.

Most is reagálnia kell azonban az aktualitásokra, főként a legutóbbi, augusztus közepén közölt növekedési adatra. Miután a második negyedévben éves összevetésben 2,3 százalékos zsugorodás volt a magyar gazdaságban, és negyedéves viszonylatban is csökkenést mutat a statisztika, az MNB is meg kell alapozza a revíziót a szeptemberben megjelenő inflációs jelentéséhez.

Igazi gyomros a KSH-tól: két és fél éves mélypontjára került a magyar gazdaság

2020 vége óta nem érkezett annyira gyenge GDP-adat, mint most, 2,3 százalékkal esett vissza a gazdaságunk teljesítménye április-júniusban. Az pedig, hogy zsinórban négy negyedévben is romlást mérjenek, még soha nem fordult elő, amióta 1995-ben a mostani módszertannal kezdték mérni a GDP-t.

Jelenleg még a 0-1,5 százalékos növekedési várakozás van érvényben, amit annak ellenére tartott fenn a monetáris tanács, hogy az elmúlt hónapokban sokasodtak a kockázatok, a félelmeket pedig végül a második negyedévi GDP adat igazolta is.

Az év során a kormányzat a jegybanki prognózis felső értékével, éves alapon 1,5 százalékos bővüléssel számolt, ezt azonban több lépésben módosították. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy kormányinfón már elfogadott volna egy 1 százalékos növekedési adatot. Orbán Viktor tusványosi beszédében már utalt arra, hogy a gazdasági növekedés szempontjából a 2023-as évet már elengedte a kormányzat, míg az aktuális cél a miniszterelnök szerint egy pozitív nulla, ami megfelel a legtöbb év elején megfogalmazott elemzői jóslatnak.

Az inflációt tekintve az MNB várhatóan megerősíti, hogy a szeptemberi inflációs jelentés jelentős mérséklődést tükrözhet a drágulás ütemét illetően, egyben fennmaradnak a bizonytalanságok is. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint a fogyasztói árak növekedése augusztusban 16, szeptemberben 11-12, októberben 9-10, novemberben 8, decemberben pedig 7 százalékos lesz.

Nagy Márton elindította az infláció-visszaszámlálót: 16...11-12...9-10, és még megy ez alá is

Nagy Márton decemberre csupán 7 százalékos inflációval számol. Ettől az éves infláció persze még majdnem 18 százalék lesz.

Ez összességében megfelel az MNB aktuális 16,5-18,5 százalékos előrejelzési sávjának. Orbán Viktor miniszterelnök az 5 százalékot tűzte ki célul 2024-re, ez is összhangban van az élő jegybanki előrejelzéssel, ami ugyanakkor kívül van a 3 százalékos középtávú célhoz szabott, plusz-mínusz egyszázalékos tűréssávon.

Sok lesz a jóból, megálljt parancsolnának a növekedésnek Amerikában

Miközben az infláció általános probléma a világban, a fejlett gazdaságokban a túlzott növekedésben is problémát látnak a jegybankok. Jerome Powell, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elnöke szerint a világgazdaság egészére nézve is fontos kamatemelésekkel lehet számolni a továbbiakban az Egyesült Államokban. Mint azt a szokásos, Jackson Hole-ban tartott csúcstalálkozón előadásában pénteken kifejtette, a Fed úgy ítéli meg, hogy a túl magas drágulási ütem egyik oka a túlságosan is erőteljes bővülés az amerikai gazdaságban, és ha az infláció, különösen a maginfláció nem kezd el megnyugtató ütemben mérséklődni, akkor további, akár fájdalmas szigorításokra is kész a Fed.

 

Az Egyesült Államokban sorban 11 alkalommal emeltek kamatot a mostani 5,25-5,5 százalékos sávig, ami több évtizedes rekord. A piacok Powell szavait követően elbizonytalanodtak, lévén a jegybankelnök erősen utalt a további kamatemelések lehetőségére, de kiemelte a bizonytalanságokat is, amelyek egyaránt hordozzák annak a kockázatát, hogy a jegybanki döntéshozók túl sokat, vagy túl keveset tegyenek. Vagy ahogy Powell fogalmazott:

ahogy oly sokszor, a csillagokat követve tájékozódunk a felhős ég alatt.

Ahogy Amerikában is elsősorban a bejövő adatoktól teszik függővé a további lépéseket, hasonló gyakorlat várható Európában is. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke ugyancsak Jackson Hole-ban tartott előadásában megerősítette, hogy változatlanul a bejövő adatok alapján dönt az eurozóna kormányzótanácsa, egyben megnyitotta annak is a lehetőségét, hogy mindezt sokkal rugalmasabban teszik a jövőben.

Nem tudunk meglévő szabálykönyvre támaszkodni, amivel megoldhatnánk a jelenlegi nehézségeinket, ezért a feladatunk, hogy újat írjunk

– mondta Lagarde. Ez azt is jelenti, hogy az amerikaihoz hasonlóan az EKB is alapvetően kitart a mostani szigorú feltételek mellett ameddig nem látják megnyugtatóan elérhetőnek a 2 százalékos inflációs célt.