Az elmúlt év „nem szokványos gazdaságpolitikája” következtében tovább gyengült tőkevonzó és növekedési képesség visszaszerzésének mikéntje nem látszik. Az államháztartás strukturális hiánya lényegesen nő. A kisvállalkozások és a középrétegek pénzügyi tartalékai egyre inkább kimerülnek. A szociális feszültségek fokozódnak – állapítja meg többek között a GKI 2011-re szóló előrejelzése.

A magyar gazdaság fontos mutatói javulnak a világgazdasági válság enyhülésével párhuzamosan, de a valós helyzet nem jobb, mint a kormányváltáskor volt. A külső konjunktúra eddig kissé kedvezőbb volt a vártnál. A belföldi kereslet visszaesése véget ért. A kormány olyan megszorítások bejelentésére kényszerült, amelyeket ellenzékben, és az elmúlt egy év alatt is el akart kerülni. Ezek a bejelentések óvatos bizalmat keltettek a külföldi befektetőkben és nagy nyugtalanságot az érintettekben. A külső egyensúly tovább javul. Az államháztartás hiánya – az államosított nyugdíjpénztári vagyon nélkül számítva – időarányos. Az árfolyam és az adósságkockázati felárak visszaerősödtek a kormányváltás előtti szintre. Az elmúlt év „nem szokványos gazdaságpolitikája” következtében tovább gyengült tőkevonzó és növekedési képesség visszaszerzésének mikéntje viszont nem látszik. Az államháztartás strukturális hiánya lényegesen nő. A kisvállalkozások és a középrétegek pénzügyi tartalékai egyre inkább kimerülnek. A szociális feszültségek fokozódnak.

A világ összevont GDP-jének növekedési üteme, mindenekelőtt az ázsiai és a latin-amerikai felzárkózó országok növekedési ütemének mérséklődése miatt, a 2010. évi 4,9 százalékról 2011-ben 4 százalékra lassul. A dinamika hordozói így is az ázsiai felzárkózó gazdaságok. Az EU-ban a szerény mértékű fellendülés folytatódik, a GDP 2010-ben és 2011-ben is 1,8 százalékkal emelkedik, de Németországban az ütem a 2010. évi 3,7 százalékról 2011-ben 2,6 százalékra mérséklődik. Az EU-ban a foglalkoztatás csak lassan emelkedik, a bérdinamika alacsony lesz, az infláció a világpiaci energia- és élelmiszerár-emelkedés miatt gyorsul (3 százalékra). Az elmúlt időszakban az EU jelentősen elmélyítette a közös gazdasági kormányzást. Ugyanakkor a válság nyomán az EU-n belüli politikai, gazdasági és szociális feszültségek éleződnek. Az új, valóságos döntési centrumot az Eurogroup és a kívülről csatlakozó országok fogják jelenteni, ebből Magyarország rövidlátó döntése miatt kimarad. A válság nyomán megnövekedett államháztartási hiányok csökkentése elkezdődött, az EU összevont GDP-arányos államháztartási hiánya a 2010. évi 6,5 százalékról 2011-ben 4,7 százalékra mérséklődik. Az amerikai Fed irányadó kamatlába 0 százalék és 0,25 százalék között van, az Európai Központi Banké 1,25 százalék, a hosszú lejáratú állampapírok hozama ennél lényegesen magasabb. A GMU és az USA rövid lejáratú kamatlába közötti különbség 2011 első negyedévében nőtt, ez folytatódik. Az euró erős, 2011-ben 1,4 dollár közeli éves átlagos árfolyam várható, jelentős ingadozásokkal. A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára éves átlagban 110 dollár lesz. A világgazdasági dinamikát az ennél érdemben magasabb ár érintené érzékelhetően. A nyersanyagok világpiaci ára 2011-ben is (a tavalyihoz hasonlóan) kb. 25 százalékkal emelkedik.

Májusban idei mélypontjára esett a GKI-Erste konjunktúraindex értéke. Az ipari várakozások két évnyi, csaknem töretlen javulás után meglepő mértékben romlottak. Az építőipar tartósan a legpesszimistább ágazat, a várakozások romlása májusban is folytatódott. A kereskedelmi és szolgáltató cégek várakozása hullámzó, az utolsó hónapokban inkább romló (bár májusban minimálisan javuló). A Széll Kálmán Terv bejelentése óta különösen látványosan zuhant a magyar gazdaság kilátásainak megítélése. A foglalkoztatási hajlandóság és az áremelési szándék egyaránt visszafogott. A GKI fogyasztói bizalmi index értéke a 2010. októberi csúcs óta lassan, de folyamatosan csökkent, márciusban zuhant, majd májusban folytatódott a lejtmenet. A lakosság saját pénzügyi és az ország általános gazdasági helyzetét is lényegesen rosszabbnak tartja a korábbinál. A lakosság a saját zsebén és a perspektíváin egyre inkább érzi a kettős beszédet alkalmazó politika valós hatásait.

A kormány tavalyi, tehát 2011-ben már érvényesülő gazdaságpolitikai lépései nem segítették a növekedést, miközben középtávon súlyos egyensúlyhiánnyal fenyegettek. A kormány erről a növekedésorientáltnak mondott, de csőddel fenyegető gazdaságpolitikáról 2011 tavaszán a Széll Kálmán terv, majd a konvergencia-program bejelentésével egy, a pénzpiacoknak és a befektetőknek jól hangzó, adósságcsökkentést előtérbe helyező politikára váltott. Ez irányultságában helyes fordulat lenne, de nem került sor a gazdaságpolitikai váltás deklarálására. Az elgondolások az intézményi és működési reformok helyett túlzottan a szociális transzferek megkurtítására és a klasszikus általános költségvetési restrikcióra koncentrálnak. A megszorítások egy része ésszerűtlen, a hatástanulmányok és az érdekegyeztetés hiányzik.

Emiatt a megvalósítási kockázat nagy. A munkára ösztönzés helyes céljából csak a transzferek csökkentése látszik, a foglalkoztatási, oktatási, társadalompolitikai program kidolgozása nem. Paradox, hogy a közfoglalkoztatásra szánt források csökkentésével egyidejűleg növelik az erre rászorulók számát. A kormány megelégedni látszik azzal, ha a munkahely-teremtés célját csak statisztikailag - például a segélyezettek formális közmunkára kötelezésével - sikerül elérni. Többszázezer, többségében alacsony képzettségű inaktívat kitolni egy erősen túlkínálatos munkaerőpiacra biztos kudarccal fenyeget. Ugyanakkor a kormányzat által a különböző programokban kilátásba helyezett egyensúlyjavítás mértéke (a valóban szerkezeti változások és a klasszikus restrikciós-megszorító lépések együttes hatásaként) összességében meghaladja a szükségeset. Ezért valószínű, hogy a vállalt 2012. évi hiánycél nagyjából elérhető lesz, ha jórészt nem is az állam működését hatékonyabbá tevő reformok, a növekedést segítő fejlesztések, hanem ehelyett nagy arányban egyoldalúan kényszerítő, kemény - akár az általános leépülést is vállaló - állami fellépés árán. Emellett fennmaradt a befelé forduló nemzeti gazdaságpolitika. Mindez a már tavaly megroppant jogbiztonság körülményei között egy evickélő, a pénzügyi válságot elkerülő, de érdemi növekedésre nem képes gazdaságpolitikát, a társadalmi feszültségek éleződését vetíti előre. A kisvállalkozások terhei emelkednek, a hitelezés szigorodik, a válságadók korlátozzák a nagy cégek aktivitását.

A GKI prognózisa 2011-re

 

2007.

2008.

2009.

2010.

Előrejelzés 2011-re

(tény)

szeptember

december

március

június

GDP termelés

100,8

100,8

93,3

101,2

102,5

102,7

102,5

102,5

Mezőgazdaság (1)

78,3

154,5

84,8

84,6

110

115

115

107

Ipar (2)

106,0

99,9

86,9

108,9

105,5

107

107

107

Építőipar (3)

93,4

89,8

93,7

91,7

104

104

97

95

Kereskedelem (4)

104,6

97,8

89,2

99,0

101

101,5

101,5

101,5

Szállítás és távközlés (5)

105,5

96,3

94,6

102,7

102,5

103

102,5

102,5

Pénzügyi szolgáltatás (6)

99,1

101,8

97,9

100,1

99,5

99

99

99

Közigazgatás, oktatás, egészségügy (7)

96,1

99,7

97,7

99,0

100,5

100

100

100

Egyéb szolgáltatás (8)

103,3

94,7

98,5

102,5

101

101

101

101

Magnövekedés (2) + (3) + (4) + (5) + (6)

102,8

99,1

92,0

102,7

102,5

103

102,9

102,7

GDP belföldi felhasználás

98,3

100,6

93,2

98,9

101,8

103

102

101,8

Egyéni fogyasztás

98,4

99,4

93,3

97,8

100,5

101,5

101,2

101,2

Állóeszköz-felhalmozás (beruházás)

101,7

102,9

92,0

94,4

104

104

101

101

Külkereskedelmi áruforgalom

 

 

 

 

 

 

 

 

Export

115,8

104,2

87,3

116,8

110

112

111

113

Import

112,0

104,3

82,9

115,0

111

113

111

113

Fogyasztói árindex (előző év = 100)

108,0

106,1

104,2

104,9

103,5

103,8

104,2

104,2

Folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege

 

 

 

 

 

 

 

 

milliárd euró

-6,3

-6,8

1,4

3,8

2,6

3,0

4,5

3,7

a GDP százalékában

-6,3

-6,4

1,5

3,9

2,4

2,9

4,3

3,5

Munkanélküliségi ráta (éves átlag)

7,4

7,8

10

11,2

11

11

11,2

11,2

Államháztartási egyenleg a GDP százalékában (ESA)

-5,0

-3,8

-4,4

-4,2­

-3,0

-2,9

+2,5

+2,0

Forrás: KSH, GKI

Az ESA módszertan szerint nem a költségvetési törvényben szereplő 2,94 százalékos deficitet kell 2011-re kimutatni, hiszen a magán-nyugdíjpénztári államosítás egészét 2011. évi (egyszeri) tőkejövedelemként kell elszámolni. A közteher-bevételeknél (főleg a társasági adónál és az áfánál) mintegy 150 milliárd forintos elmaradás várható. A kiadásoknál végrehajtott zárolás ezt ellensúlyozza. A magán-nyugdíjpénztáraktól átkerülő 528 milliárd forint és az EU-támogatások 350 milliárd forintos növekménye lehetővé teszi, hogy az adócsökkentés ellenére a kiadások az adóbevételeknél sokkal dinamikusabban emelkedjenek. Ilyen lesz (egyszeri tételként) a MÁV és a BKV összesen 400 milliárd forintos adósságkonszolidációja és a PPP-programok visszaalakítása. A GKI végeredményben 2 százalék körüli többletet jelez előre 2011-re. Ez azt jelenti, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása nélkül kb. 7 százalékos hiány lenne a büdzsében. Az Európai Szemeszter keretében valószínűleg elsősorban a strukturális hiányt fogják értékelni, amely az egyszeri bevételeket és kiadásokat figyelmen kívül hagyja. (Az Európai Bizottság számításai szerint ez a 2009-es 2 százalékról 2010-ben 3,1 százalékra, 2011-ben 5,2 százalékra nő!) Az Európai Bizottság 2011. tavaszi előrejelzése a konvergencia-programban tervezett intézkedésekkel kapcsolatos megvalósíthatósági kockázatok, illetve többlet kiadási igények miatt 3,3 százalékra tette a 2012-re várt magyar ESA hiányt, így nem szűnik meg a túlzottdeficit-eljárás Magyarországgal szemben.

Az államadósság 2011-ben a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása révén a GDP 75 százaléka alá csökkenhet. Enélkül kissé tovább emelkedne. A vállalati államosítások és adósság-átvállalások hosszabb távon – a meghirdetett fő céllal ellentétesen – növelik az államadósságot. Az államadósság finanszírozása 2009 nyara óta a piacról történik. (Ugyanakkor az IMF-EU hitelekből korábban létrejött kincstári tartalék több mint felét elviszi a MOL-tranzakció. Ez növeli a következő évek hitelfelvételi szükségletét a magán-nyugdíjpénztárak államosítása viszont csökkentette azt.)

Idén éves átlagban 4,2 százalékos – az energia-, üzemanyag- és élelmiszeráraknál 6-7 százalékos –, az év végén az áprilisi 4,7 százalékos csúcsnál alacsonyabb, 4-4,5 százalékos áremelkedés várható. A Monetáris Tanács politikájában változás nem látható. 2011 első hónapjaiban a kedvező nemzetközi befektetői hangulat és a magyar egyensúlyi helyzettel kapcsolatos pozitív várakozások csökkentették a kamatfelárat, de az még így is nálunk a legmagasabb a régióban. A 2010 második félévi leminősítések után idén felminősítés (a negatív kilátások stabilra változtatása) valószínű. A tavalyinál enyhébb árfolyam- és hozamingadozások valószínűek. Összességében a tavalyi átlagnál erősebb - a május véginél kissé gyengébb - 272 forint körüli (260-280 forint közötti) euró-árfolyam, továbbá a jegybanki alapkamat 6 százalékon való stagnálása várható.

A bruttó keresetek 2011-ben 4 százalékkal – a versenyszektorban a korábban gondoltnál kissé jobban, 4,5 százalékkal, a költségvetésiben 2,5 százalékkal – nőnek, ami átlagosan a reálkeresetek 2,5 százalékos növekedését eredményezi. A versenyszektorban 3,5 százalékos emelkedés, a költségvetésiben stagnálás várható. A minimálbéresek körében mintegy 3 százalékkal csökken a reálkereset. A jövedelemkülönbségek nőnek. Az inflációt követve emelkednek a nyugdíjak, a családi pótlék nominálisan sem nő, a munkanélküliek támogatása szűkül, a vállalkozói jövedelmek talán 1-2 százalékkal bővülnek. Mindezek összességében a reáljövedelem 1 százalékos emelkedését eredményezik, melyet további 1 százalékkal emel a magán-nyugdíjpénztárak reálhozamának kifizetése. Az elvárt bér megszűnése, az alacsony jövedelműek foglalkoztatásának költségesebbé válása és a magán-nyugdíjpénztárak ellehetetlenítése miatt növekszik a szürke jövedelmek aránya. Végeredményben a lakosság reáljövedelme 2 százalék körüli mértékben emelkedik. A háztartások vásárolt fogyasztása csak 1,5 százalékkal nő. A hiteltörlesztési terhek ugyanis magasak, s a bizonytalan jövő is tartalékképzésre, önellátásra ösztönöz. Emellett a többletjövedelem nagyrészt a magas jövedelműeknél képződik, akik inkább megtakarítanak, semmint fogyasztásukat növelik. A hitelfelvételi szándék és lehetőség egyaránt szerény. Csökken a hitelkártyák és a mobil előfizetések száma. A nettó megtakarítási ráta elérheti a tavalyi szintet (4,6 százalék).

Bár a foglalkoztatottak száma 2011-ben 0,5-1 százalékkal nő, a munkanélküliségi ráta legjobb esetben is csak a tavalyi 11,2 százalékon marad. A munkaerő-kereslet csak szerény mértékben emelkedik. Markáns bővülés csak néhány feldolgozóipari szakágazatban várható. A beruházásoknál a kétéves visszaesés után a stagnálást alig meghaladó, 1 százalékos bővülés várható. Az egyetlen dinamikus szektor a feldolgozóipar, ezen belül is a külföldi tőkére támaszkodó autóipar lesz. Az üzleti szektorban a bankadó és a szigorú kockázati limitek miatt a hitelkamatok magasak, de a nem exportra termelő vállalkozásoknak még a drága hitelekhez is nehéz hozzáférniük. Az állami-önkormányzati beruházások szinte csak EU-s forrásokra támaszkodnak, az elnyert pályázati pénzek felhasználása akadozik, ezért itt visszaesés várható. A belföldi kereslet szerény növekedése is csak az EU-forrásoknak lesz köszönhető. A lanyha belföldi kereslet tovagyűrűző értékesítési és finanszírozási zavarokat okoz a magyar gazdaságban, különösen a kkv-szektorban, az eddig még talpon maradt cégek körében is.

A mezőgazdasági termelés bővül, mivel a tavalyi 15 százalékos visszaesés után a szárazság ellenére is némi emelkedés valószínű. A válság utáni helyreállítási periódus a világ iparában lassan véget ér, a készleteket feltöltötték, a kapacitáskihasználás egyre több ágazatban és régióban megközelíti vagy meg is haladja a küszöbértéknek tekintett 80 százalékot. Nálunk a termelés még nem érte el a válság előtti szintet, mivel a belföldi értékesítés még csökken. A húzóerő tehát (lassulása ellenére is) az ipari export marad, a termelés összességében 9 százalékkal nő. Az építőiparban folytatódik az idén hatodik évébe lépő visszaesés (5 százalékkal). A szolgáltató ágazatok alig fejlődnek, leggyorsabban a részben exportorientált szállítási és idegenforgalmi ágazat. A hírközlési szektor árbevétele 4 százalékkal csökken. A kiskereskedelmi forgalom a vásárlóerő szerény növekedése hatására - négy év csökkenést követően - mintegy 1,3 százalékkal, a gépkocsiké ennél jobban növekszik. A korábbi döntések alapján az üzlethelyiség-piacon idén is voltak és lesznek új átadások. Az iroda- és a raktárpiacon viszont csaknem teljesen leálltak a fejlesztések. A használt lakások piaca továbbra is mozdulatlan, az új lakások építése pedig a tavalyi 20 ezerről tovább, 16 ezerre csökken. A jelzáloghitelesek helyzetének könnyítésére hivatott rendszer részletei még nem ismertek. Nem terheli meg durván a költségvetést. viszont csak az adósok kis részének jelent könnyítést. Valószínű, hogy a valódi cél nem is sokkal több, mint hogy megkönnyítse az eddig is sok kárt okozott moratórium megszüntetését, s elfedje, hogy az egy éves csodavárás alatt semmiféle érdemi változást nem sikerült elérni a hitelesek helyzetében.

A folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma 2011-ben is magas, a GDP 3,5 százaléka körüli lesz. Az áruforgalmi mérleg többlete a 2010. évi 5,5 milliárd euróról 2011-re 5,7 milliárd euróra nő, miközben a cserearányok 1 százalékkal romlanak. Az ország 2009 nyara óta nem szorul új külső finanszírozásra, csak lejáró hitelei nagy részének megújítására. A nettó külső adósság csökken. Az adósság a pénz- és tőkepiacokról finanszírozható, de az IMF-hitelekénél magasabb kamatláb mellett. A MOL orosz tulajdonban volt részének megvásárlása mintegy 5-6 százalékkal csökkenti az ország (33 milliárd eurós) devizatartalékait.

A GDP 2011-ben 2,5 százalék körüli ütemben nő, de az utóbbi hónapokban erősödtek a negatív kockázatok. A gyorsulás részben a mezőgazdaságból (a szörnyű tavalyinál jobb idei időjárásból) származik, az agrárium és közszolgáltatások nélküli magnövekedés nagyjából azonos a tavalyival.

A kormányzat eddig tett 2011. évi gazdaságpolitikai lépései néhány ponton korrigálták saját, 2010-es cselekedeteinek leginkább csőddel fenyegető elemeit. A fő gond az, hogy ugyan a kormányzat a magán-nyugdíjpénztárak vagyonával elfedve idén mégiscsak létrehozza a tavaly oly hőn áhított 7 százalékos államháztartási hiányt, de ilyen rendkívüli méretű deficit mellett sem gyorsul érdemben a növekedés, nem emelkednek a beruházások, s alig indulnak be szerkezeti-intézményi reformok. Az államadósság egyszeri okokból csökken, tartós egyensúlyjavulás nem történik. A perspektívátlanságot jól mutatja, hogy miközben Magyarország, ha kényszerből is, de 2013-tól teljesítheti a (jelenleg érvényes) maastrichti egyensúlyi feltételeket, tartósan az eurózónán kívül marad. Ezzel egyben kimarad az EU legfontosabb döntési mechanizmusából is.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Gazdaság

GKI: adóváltozás és jövedelem 2012-ben

Az új magyar konvergencia program 2012-re a személyi jövedelemadó szabályok következtében úgynevezett felezett szuperbruttó adóalapot tervez az érvényes törvénynek megfelelően – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. blogján.

MTI Gazdaság

GKI: meglepő zuhanás szinte minden téren

Májusban 4,1 ponttal idei mélypontjára, mínusz 13,2 pontra esett a GKI-Erste konjunktúraindex szezonális hatásoktól megtisztított értéke, főleg az ipari bizalmi index váratlan és látványos zuhanása miatt.

MTI Vállalkozás

GKI: inkább a nagyobb cégek foglalkoztanák a szakmunkástanulókat

A magyar cégek háromnegyede foglalkoztat szakmunkást, e vállalatok 42 százaléka szívesen fogadna szakmunkás diákot gyakorlati képzésre is, míg 58 százalék elzárkózott ettől, a pozitívan nyilatkozók aránya a cég méretével párhuzamosan emelkedik, legkisebb arányban az 50 fő alatti, legnagyobb arányban az 500 fő felettiek foglalkoztatnának szakmunkás-tanulót - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb felméréséből.

Sürgős műtétre szorul Jean-Claude Juncker

Sürgős műtétre szorul Jean-Claude Juncker

Tömegek búcsúztatták az El Paso-i lövöldözés áldozatát

Tömegek búcsúztatták az El Paso-i lövöldözés áldozatát

Az udvaráról hajtott ki, amikor elgázolták

Az udvaráról hajtott ki, amikor elgázolták

Újabb tüntetések Moszkvában

Újabb tüntetések Moszkvában

Marabu FékNyúz: Kalózok

Marabu FékNyúz: Kalózok

Megint felbukkant egy furcsa független jelölt Miskolcon

Megint felbukkant egy furcsa független jelölt Miskolcon