Kérdéses a realitásuk a kormány „erőltetett” bérfelzárkóztatási terveinek – állapítja meg friss elemzésében a GKI gazdaságkutató, amely egyebek mellett arra alapozza ezt, hogy 

• az elmúlt 20 évben átlagosan évente 3,1 százalékkal nőttek a reálkeresetek, 
• az emelést a közalkalmazottak, köztisztviselők és egyéb állami munkavállalók esetében is végre kellene hajtani, úgy, hogy még az idei pedagógusbér-emelés is csak uniós források segítségével valósult meg.

A kormány azt várja, hogy a minimálbér 1000 euróra, a bruttó átlagkereset 1 millió forintra nő 2028-ra. 

A GKI szerint az eddigi gazdaságpolitikai víziók és átfogó tervek nem hozták meg az átütő sikert a keresetekre. Bár Magyarország az éves nettó átlagkeresetet tekintve Lengyelország és Csehország előnyéből 2008 óta lefaragott 8-10 százalékpontot, Szlovákiával pedig egy szintre kerültünk, de a bolgárok és a románok sokkal nagyobb ütemben zárkóztak fel:

• míg a bolgárok 2008-ban a magyar nettó átlagkereset kevesebb mint felén voltak, 2023-ra 75 százalékon,
• a románoknál 69-ről 89 százalékra javult ez az arány. 

A nemrégiben bejelentett kormányprogram 420-as Ft/EUR árfolyammal számol az időszak végére, ami nagyjából éves 1,5 százalékos árfolyamromlást jelentene. A kormány szándékai alapján a bérek euróban nominálisan évi 9 százalékot emelkednének, ami a külföldi cégek hazai összeszerelő üzemeinek évi 0,5 százalékos (a többi külföldi cégnek évi 0,7 százalékos) költségnövekedést jelent, ami a profit (az árbevételből nagyjából 2,5 százalék) eltűnéséhez vezet. Ahhoz, hogy a régiós átlagból ne lógjunk ki nagyon (ne legyünk túl drágák a külföldiek számára), legalább 500 forintos euróárfolyam lenne ideális 2028-ra.

A bérek (keresetek) alakulása részben az egyes foglalkozási csoportok béralakulásától, részben az egyes csoportok létszámától függ. Minél gyorsabban nő a magasabb keresetűek aránya a foglalkoztatottakon belül, annál gyorsabban emelkedik az átlagbér. A 2009–2023 közötti években a legfeljebb alapfokú végzettséggel (és emiatt alacsonyabb bérrel) rendelkezők aránya 11,5 százalékról 10 százalékra csökkent, miközben a felsőfokú végzettségűek aránya 24 százalékról 32 százalékra nőtt a foglalkoztatottakon belül. Ugyanakkor ennek a keresetekre gyakorolt pozitív hatását ellensúlyozta, hogy a szellemi munkát végzők keresete kevésbé emelkedett, mint a fizikai munkát végzőké.

2008-ban a szellemi munkát végzők kicsit több mint kétszeresét keresték a fizikai munkát végzőknek, ez tavalyra 1,6-szorosára csökkent. Ez abból fakad, hogy a fizikai munkát végzők reálkeresete 15 év alatt 1,7-szeresére, amíg a fehérgalléros dolgozóké csak 1,3-szorosára emelkedett. Miért nőtt gyorsabban a fizikai munkát végzők bére? Egyrészt bár 16 százalékkal (193 ezer fővel) nőtt a fizikai munkát végzők létszáma, a felpörgetett beruházások miatt a munkaerő-kereslet ennél jobban nőtt. A túlkereslet miatt a vállalkozások egy része egymás elől szívta el a (szak)munkásokat, ezt pedig csak magasabb bérrel tudták megtenni. Másrészt a minimálbér erőltetett emelése volt az ok, mivel az meghaladta az átlagkereset bővülését.

A minimálbér (és a garantált bérminimum) gyors emelkedése azzal járt, hogy egyre több ember keres minimálbért és/vagy garantált bérminimumot, miközben az ilyen munkavállalókat alkalmazó cégek bérköltsége átlagon felül emelkedett. Ez korlátozta őket abban, hogy a többi munkavállalónak is emeljék a keresetét.

A minimálbér túlzott emelése végső soron azzal járhat, hogy munkahelyek szűnnek meg. Ez ráerősít az egyébként is zajló kivándorlásra és a határon átnyúló munkavállalásra, mivel a munkáltatók sokszor nem tudnak versenyképes fizetést adni.

A kormány bérnövekedést célzó programja egybeesik a hosszú távú trenddel: a következő időszakban is nőni fog a diplomások aránya, ami miatt nő az átlagbér. Ugyanakkor az állam ezen túl is erőltetné a béremelést, többek közt minimálbér-emeléssel, ami az eddigi tapasztalatok alapján valószínűleg ismét megugró inflációhoz vezet. Ez az intézkedés ráadásul hosszú távon a növekedés ellen hat, mivel aránytalanul nagy terheket ró a kkv-kra. Ezen túl pedig tisztázatlan, hogy ehhez miként illeszkedik az állami szférába tartozó alkalmazottak béremelése, mivel az állam eddig is nehezen emelte a fizetéseket, írja a GKI, amely megállapítja:

Összességében jónak hangzik a gazdaságpolitikai célkitűzés, viszont sok a hátulütő, mint például az árfolyamromlás és az infláció, de az is igaz, hogy ezekkel legalább részben teljesíthetők a megnevezett vállalások.