#Magyarország







Kinti érdekeltségeik államosításától is félhetnek az Oroszországban működő magyar cégek

Árulkodó jel lehetett volna, hogy a magyar–orosz kormányközi bizottság egyik munkacsoportjának február 24-re tervezett budapesti találkozóját pár nappal az esemény előtt váratlanul lemondták az oroszok, február 24-án pedig Moszkva elindította az Ukrajna elleni katonai támadást. A kormány elmúlt években propagált keleti nyitása vonzóvá tehette az orosz piacot a magyar cégek számára, csakhogy a háború hatásai akár végzetesek is lehetnek azoknak, akik az exportjuk jelentős részét az orosz piacra építették. Már most súlyos logisztikai gondokkal, kétszeresére nőtt szállítási díjakkal, korlátozottan fizetőképes partnerekkel és leértékelt rubellel szembesülnek.




Jehor Brajljan: Ukrajna ma – Magyarország, 1956

Magyarország ma nehéz dilemma előtt áll: felmondani az energetikai és infrastrukturális megállapodásokat Oroszországgal, és helyette Ukrajnát támogatni, hogy az orosz métely ne terjedjen el egész Európában, mint annak idején a náci métely. Vélemény.











Ungváry Krisztián: Arcpirító hazugság, hogy a kormány ne lett volna oroszbarát

Pusztító lett volna az uniós válasz, ha Orbán Viktor egyedüliként nem szavazta volna meg az Oroszország elleni szankciókat - mondta a hvg360-nak Ungváry Krisztián történész, aki szerint Putyin nem számított ilyen egységes fellépésre. Ungváry szerint az agresszor kezében vannak még kártyák, arra számít, hogy orosz érdekből nő a széthúzás. Meddig tarthat a háború? Mi jön azután, ha az orosz hadsereg elhagyja Ukrajnát? Interjú.