#magánegészségügy
Nem tetszik a rendszer, egyre több magyar gyógyíttatja magát a magánegészségügyben
Öt éve a lakosság 37 , idén már 57 százaléka vett igénybe valamilyen magánorvosi szolgáltatást – derül ki az UNION Biztosító ősszel, 1300 fős, a 25-55 év közötti korosztályban készített felméréséből.
A pénz sem segít - elkeseredett posztban ír a magyar egyészségügyről Náray Tamás
A neves divattervezőnek egy idős rokona sérült meg, az ő kálváriáját írta le.
Sürgős esetben sem kell állami kórházba mennie, ha van pénze
Már baleseti sebészetből is van magánszolgáltató.
Mi történhet az egészségüggyel az OEP szétbombázása után?
Nem kizárt, hogy az állami egészségügy lepusztulása és az OEP tervezett megszüntetése a magánszolgáltatók malmára hajthatja a vizet. Elsőre ez meglepően hangozhat, de a Fidesztől egyáltalán nem áll olyan távol a magánegészségügy „kedvelése”, mint ahogy kommunikálja. A kormányzat közelében is vannak olyan jelentős lobbierővel rendelkező üzletemberek, akiknek befektetései vannak a magán-egészségügyi szektorban.
Egyre nagyobb üzlet nálunk is a magánegészségügy
Több mint 300 milliárd forintot is elköltenek a magyarok magánrendelőkben vagy paraszolvenciára, akár úgy is, hogy számlát és zárójelentést sem kapnak. És mindez nem is zavarja a többséget. Sokan – és egyre többen – inkább kifizetnek 30-80 ezer forintot egy ultrahangért, CT-ért, mintsem hónapokat kelljen várniuk az állami egészségügyben erre. Nem is csoda, hogy a nagyobb egészségügyi szolgáltatók többen lettek és megerősödtek az elmúlt években.
Ukrán pénzből épül kórház Budapesten: hol itt az üzlet?
Tizennyolc milliárd forintos befektetéssel számol a Budapestre a Duna Medical Centert megálmodó Igor Iankovskyi, profitra azonban belátható időn belül nem számít, és nullszaldóra is csak 6-8 éven belül. A HVG-nek a járóbeteg-szakrendelő minapi megnyitása után nyilatkozó 41 éves ukrán üzletember azt állítja, a legjobb magyar orvosok sorra jelentkeznek be hozzá, és úgy gondolja, tudnak olyat és olyan áron kínálni, hogy ne csak az elit vegye igénybe szolgáltatásaikat. Nem titkolja, azzal is terveznek, hogy ukrán és orosz betegek is nagy számban érkeznek majd a várhatóan másfél év múlva megnyíló kórházba.
Lantos Csaba: Az állam fizessen, ha magánrendelőben gyógyul!
Többletszolidaritást vállal az a beteg, aki magánszolgáltatónál gyógyul, hiszen nem terheli az egészségügyi alap kasszáját és a szűkös kapacitásokat sem. A magánegészségügybe befektető Lantos Csaba, az OTP Bank egykori vezérigazgató-helyettese szerint éppen ezért visszafizetés járna azoknak, akik nem az állami intézményekben gyógyulnak.
„Akkor is meghal, ha nem kell ennyit várni a kezelésre?”
Hónapok telnek el a diagnózisig, majd újabbak a kezelés megkezdéséig. Az országban 30 kórházban van onkológiai ellátás, de kevesebb mint a felében tudnak nyújtani komplex kezelést. Bár Magyarországon is megjelentek a sebészeten, kemo- és sugárterápián kívüli célzott terápiák, de ehhez ismerni kellene a tumor genetikai eltéréseit, és hogy miképp lehet hozzáférni a kezeléshez. És ez nemcsak pénzkérdés: még az is zsákutcában érzi magát, aki többszázezer forintot kifizet a semmire, az ún. „csodaszerekre”. Nagyvizit 6. rész.
"A gyerekorvosnak véletlenül volt magánrendelése"
A csípőszűréstől az allergiavizsgálaton át a fogszabályozásig egy sor olyan élethelyzet adódhat, amikor képtelenek vagyunk kivárni, hogy a gyerekünket az állami ellátásban megvizsgálják. Márpedig nagyon sokaknak nincs más: alternatíva helyben nem elérhető, a magán-egészségügyi ellátás megfizethetetlen, vagy bizonyos igazolásokat csak az állami rendszerben adnak ki. Nagyvizit, 5. rész.
A nővér kiadja a receptet, és annyi
Az állami egészségügyben a legnehezebben igénybe vehető szolgáltatások egyike a pszichoterápia. Nagyon kevés a szakember, egy páciensre maximum negyedóra jut. Már önmagában ez is jól jellemzi, hogy aki pszichiátriai betegséggel küzd, annak nemcsak azzal kell számolnia, hogy elvesztheti munkáját, szétzilálódik a családi élete, hanem azzal is, hogy a kezelése huzamosabb ideig sok pénzt emészthet fel. Állami keretek között leginkább csak gyógyszert kapni receptre, minden mást a magánegészségügyben kell megtalálni. Nagyvizit, 4. rész.
Nincs ingyen gyerek, és amelyik nem jön össze, még drágább
Tb-támogatás mellett is több százezer forintot kell minimum költeni azoknak a pároknak, akiknek csak mesterséges úton lehet gyerekük. Az állami intézmények iszonyúan túlterheltek, és sokszor kényszerülnek magánszolgáltatóhoz a gyerekre vágyók, így akár több millió forint is lehet a végszámla, mire a gyerek összejön. Ha összejön. Nagyvizit 3. rész.
"Ha felelős anya vagy, fizetsz!"
A terhesgondozásról és a szülésről ma már senki nem gondolja, hogy „ingyen” van. A paraszolvencia szinte természetes, ráadásul a szülész-nőgyógyászok jelentős részének – a nagyvárosokban a döntő többségének – van magánpraxisa, vagy dolgozik olyan magánintézményben is, ahol van „komplex terhesgondozás”. Egyes vizsgálatokat a tb nem támogat, illetve akadnak olyan helyzetek, amikor az időfaktor miatt a kismama kénytelen magánszolgáltatóhoz fordulni. Nagyvizit, 2. rész
„Mi van, ha a dugó hónapokig tart?”
Hónapokat késhet a kezelés megkezdése a diagnosztikai vizsgálatok (CT, MR, MRI) elhúzódása miatt. A várakozás idején gyakorlatilag megáll az élet: a helyzet nemcsak idegőrlő, de még az állapotban is komoly romlás állhat be. Mi történik, ha a beteg az államilag finanszírozott betegutat választja, és mi van akkor, ha ezeket megkerüli? Nagyvizit című sorozatunk ezt a témát boncolgatja. Az első részben bemutatjuk, mi van akkor, ha szeretnénk megtudni, mi bajunk van.
Kidobják a VIP-szobákat a kórházakból?
Az állam továbbra sem akar több pénzt költeni az egészségügyre, sőt, ha lesznek is jelentős változtatások, az a számok tükrében inkább a források szűkítését jelenti – a költségvetési törvénytervezet nagyjából ennyire rímel a Zombor Gábor egészségügyi államtitkár által bejelentett lépésekre, melynek lényege, hogy magán-egészségügyi ellátást a jövőben tilos lesz állami kórházakban végezni. Megkérdőjeleződhetnek a kórházak területén működő magánlaborok, de a feláras állami kórházi szobák is. Nem csoda, hogy a szakma egyre sötétebben látja a jövőt.
Jön a "szegény" és a "gazdag" egészségügy
Orvoshiány, egyre hosszabb várólisták, esetenként vállalhatatlan munka- és ellátási körülmények – sokak szerint leginkább ez jellemzi a hazai egészségügyet. Nem véletlen, hogy egyre többen kötnek ki magánrendelésen. Úgy tűnik, ezzel nincs baja a kormánynak, amely még növelné is a magánszolgáltatók számát és vele a magánfinanszírozás arányát. Mindez azonban végérvényesen szegények és gazdagok ellátására osztja a rendszert. Induló sorozatunkban a betegutakat térképezzük fel az állami és a magán-egészségügyi szférában
Gazdag beteg pénzéből lesz jobb szobája az OEP-esnek
Már több mint fél éve, hogy egy nagy állami kórházon belül teljesen elkülönített VIP-részlegen gyógyulnak azok a betegek, akiknek erre igényük van – és persze elég pénzük. Az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója állítja: nem miattuk kell az OEP-es betegeknek várniuk az ellátásra. Sőt, ők is jól járnak, hisz a pluszbevételből lesz új műszer vagy wifi a szobákba, az így legálisan jól kereső orvosok pedig nem mennek külföldre.
Tartozásokat halmozva hízott nagyra Lázár államtitkárának cége
Orvosokat, egy sor alvállalkozót, de még a neki oltóanyagot gyártó állami szervezetet, valamint a NAV-ot sem fizette ki időben a Miniszterelnökség frissen kinevezett államtitkára által vezetett cég. Az Oxivit Kft. éveken keresztül görgetett maga előtt – a végére több százmillió forintra rúgó – adósságot, miközben tulajdonosa, az egészségügyi menedzser Sonkodi Balázs szívesen hivatkozott arra, hogy „ő Lázár spanja”. Az Oxivit Kft-t május 13-án adta el, néhány héttel azelőtt, hogy megkapta a stratégiai ügyekért felelős államtitkári posztot a Lázár János vezette Miniszterelnökségen. És néhány nappal azután, hogy a NAV egy újabb végrehajtást indított a cég ellen.
Szülészeti klinika lett az Év Magánrendelője
A Maternity Szülészeti és Nőgyógyászati Magánklinika vitte el az „Év Magánrendelője 2014” címet, amelyet egy szakmai zsűri véleménye és több ezer internetes szavazat alapján ítéltek oda. Az ellátás minőségén túl számított az orvos alapossága, kommunikációja, de azt is nézték, hol mennyit kell várni.