Franciaországban a közmédiumok vezetőit többé nem a köztársasági elnök, hanem újra a független médiahatóság fogja kinevezni, utóbbi tagjainak száma pedig a jelenlegi kilencről hétre fog csökkeni - jelentette be Aurélie Filippetti francia kulturális miniszter a Les Échos című gazdasági napilapban a készülő új médiatörvénnyel kapcsolatosan kedden közzétett írásában. A megszűnő két helyre közvetlenül az államfő nevezhetett ki tagokat.
A jövőben a kormányfő helyett az államfő nevezheti ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét, a miniszterelnök javaslatára. A médiatörvény hétfőn elfogadott módosítása alapján a médiahatóság és a médiatanács elnöke, valamint tagjai sem nevezhetők ki újból kilencéves mandátumuk lejártát követően.
Az első szabad választás óta gyürkőzik egymással az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság, de a Fidesz - saját reményei szerint - hétfőn megnyeri ezt a háborút. Az egészsségüggyel ugyanakkor nem állnak ilyen jól, bár az átalakítás továbbra is folyamatos. A mindenkivel hadban álló kormány a médiatörvény ügyében enged egy kicsit, sőt, még az EU-stabilitási paktumot is kihirdetik. Most először pénzbüntetést kap egy képviselő, amiért csúnyákat mutogatott az ülésteremben.
Aggodalmának adott hangot a brit sajtószabályozási testület létrehozásának terve miatt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) illetékese.
"Magyarország menetelése a centrifugába" címmel jelentetett meg infografikát a Der Standard online kiadása hétfőn. A lap idővonala 2010. április 11-ével, a Fidesz-KDNP választási győzelmével indul, és 2013. március 18-ával, hétfővel fejeződik be.
Hatvanöt népszerű magyar zenész nyilatkozatban tiltakozott a magyar zeneműnek a médiatörvényben megfogalmazott definíciója miatt.
Az Európa Tanács magyar delegációjának szocialista tagja szerint nyilvánosságra kell hozni azt a levelet, amelyet a miniszterelnök-helyettes Thorbjorn Jaglandnak, az ET főtitkárának írt – írja a Népszava hétfői számában.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) álláspontja szerint a médiatörvények jelenlegi változtatása remélhetőleg a végét jelentheti a kormány és az Európai Bizottság között e tárgyban folyó vitának. Az MSZP szerint az előterjesztés nem tükrözi az unió kívánalmait, a Jobbik ugyanakkor úgy látja: a módosítás az EU diktátumának eredménye.
A szokásos egy helyett rögtön három kormánypárti interpellácóval kérdeznek alá a fideszes és kereszténydemokrata képviselők a kormány tagjainak, majd az LMP-frakció megszűnése miatt átrendezik a parlamenti erőviszonyokat. Hétfőn kiderül, képes-e önkorlátozásra a kormányoldal a választókerületek átrajzolásának ügyében, éjszaka pedig folytatódik az alaptörvény nagyjavítása, és a médiatörvény csiszolgatása.
Az, hogy az Alaptörvény tervezett módosítása értelmében - akár közszereplőként is - azon a címen perelhet valaki egy lapot, hogy az ő közösségét megsértették, alkalmas arra, hogy a hatalomnak kényelmetlen sajtóorgánumokat ellehetetlenítsék - írja közleményében a Magyar Lapkiadók Egyesülete, amely szerint a médiahatóság sajtófelügyeleti szervvé nyilvánítása is egyértelmű cenzúrát jelent.
A német törvényhozás alsóháza, a Bundestag petíciós bizottsága szerdán befogadott és továbbított egy petíciót a magyar médiatörvényről, mert úgy véli, hogy továbbra is vannak kifogásolható elemek a jogszabályban - közölte a Bundestag sajtóosztálya.
Apróságokban, de enged a kormány a médiatörvényt kritizáló Európa Tanácsnak: a parlamentnek pénteken benyújtott módosító javaslat szerint az NMHH elnökét nem a miniszterelnök, hanem a köztársasági elnök nevezné ki, ami az indoklás szerint erősíti a függetlenséget. A tévék híradóinak a jövőben elég lesz kiegyensúlyozottan tájékoztatni, az időszerűség és tárgyilagosság már nem követelmény.
Az unió nem mér kettős mércével. Csak egyelőre a románokat értelmesebbnek nézi, mint Orbánt.
A médiatörvényt nem módosította kielégítően a magyar kormány, a romák hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve, a tavaly január elsején hatályba lépett új magyar alaptörvény és a sarkalatos törvények pedig gyengítik az emberi jogok védelmét - többek között ezeket említette meg a Human Rights Watch éves jelentésében, amelyben egy oldalt szentel a magyarországi helyzetnek.
A kormány és az IMF tárgyalásairól, a magyar gazdaságpolitikáról közölt elemzést az osztrák Der Standard csütörtökön, míg a European Voice című brüsszeli lap az Európa Tanács (ET) főtitkára által tett, Magyarországgal kapcsolatos bejelentésről írt, a La Repubblica baloldali olasz napilap pedig a Magyar Művészeti Akadémiáról ír.
Az MSZP Európai Parlamenti (EP) delegációjának vezetője szerint nem igaz, hogy lezárult volna az Európa Tanács (ET) vizsgálata a magyar médiahelyzetről.
„Teljesen együttműködő” volt a magyar kormány az Európa Tanáccsal a médiatörvény és az igazságügyi reform kifogásolt szakaszaival kapcsolatban – mondta a hvg.hu-nak a szervezet szóvivője. Újabb vizsgálatok egyelőre nem várhatók más törvényeket miatt, de a médiaszabályozásban minél előbb változásokat szeretne látni az Európa Tanács. A kormány korábban "magánvéleménynek" nevezte a kritikákat.
A Fidesz érdemben reagált a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkárának szavaira. A párt nevében Cser-Palkovics András üdvözölte, hogy a tanács szerint a magyar kormány megnyugtató választ adott a médiatörvénnyel kapcsolatos EU-s kifogásokra.
Az Európa Tanács főtitkára közölte: a szervezet nincs abban a helyzetben, hogy beleszóljon, Magyarországon ki vezesse a médiatanácsot, és a szervezet milyen döntéseket hozzon. Ám a kormány kielégítő választ adott a strasbourgi székhelyű szervezet aggodalmaira.
A legfrissebb jelentés szerint a magyar médiaszabályozás továbbra sem felel meg az Európa Tanács mércéjének. Az ET emberi jogi biztosának ajánlásaiból keveset teljesített Magyarország, ezért felmerül a joggal való visszaélés lehetősége, emellett innen is a közmédiára gyakorolt politikai nyomásról szóló hírek érkeztek, ezért felszólítják a magyar kormányt, hogy tegyen eleget az ET 2011-es állásfoglalásának.
