A stalkerware programok olyan kém- vagy zaklatóprogramok, amelyek segítségével a használójuk digitálisan, egy mobileszközön keresztül megfigyelheti egy másik személy magánéletét az áldozat hozzájárulása nélkül. A Kaspersky friss felmérése szerint sokan előszeretettel használják, használnák őket.
Kiszivárgott dokumentumok szerint az országba látogató és helyben dolgozó újságírók ellen fejleszt egyedi megfigyelési technikát Kína. A szakértők szerint a munka ijesztő és számos kérdésre nincs válasz.
A kormányoldal nincs rászorulva arra, hogy az állami titkosszolgálatokat vesse be kompromittáló információk gyűjtésére, az ilyen munkára a „mezítlábasakat” is be lehet vonni. Tudunk olyan, ma már a magánnyomozói piacon tevékenykedő egykori titkosszolgákról, akik az előválasztáson győztes politikusok feltérképezésére kaptak megbízást.
Jogszerűen vagy jogszerűtlenül, de az elmúlt tizenegy évben folyamatosan ellenőrizték, az élete nyitott könyv, ezért mulatságosnak tartja, hogy a Pegasust is bevetették ellene – mondta a hvg360-nak adott interjúban Laborc Sándor egykori hírszerző és kémelhárító, aki 2007 és 2009 között az Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődjét, a Nemzetbiztonsági Hivatalt vezette. Laborc szerint csak azért, mert egy miniszter engedélyez egy titkos megfigyelést, az még nem lesz feltétlen jogszerű, a szolgálatoknál pedig akad olyan „kiskapu”, amit ki lehet használni, hogy akár az engedélyezőt is megtévesszék. De nem csak a Pegasusról kérdeztük az egykori titkosszolgát, aki az „Ovi-Bajusz” dossziéról, valamint az alvilág és a rendőrségi vezetők közötti hídemberek létezéséről is beszélt.
Amikor Kósa Lajos elismerte, hogy a belügy vette meg az izraeli kémfegyvert, azzal közvetve azt is megerősítette, hogy ők használták újságírók, ellenzéki politikusok lehallgatására – mondja az ügyet idehaza kirobbantó Direkt36 újságírója, Panyi Szabolcs, a megfigyeltek egyike.
A kémszoftver izraeli gyártója Kósa Lajos beismerése után szankciókat emlegetett és szerződésbontást helyezett kilátásba arra az esetre, ha visszaéltek a termékével.
Tordai Bence azt próbálta megtudni az igazságügyi minisztertől, hogy ki adott engedélyt Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének megfigyelésére.
A Blikk munkatársát kedden hallgatták ki tanúként. Beszélt megfigyelése vélt indokairól, de arról nem találgatott, melyik állami szerv lehetett a megfigyelő.
Másfél hónap múlva lehet eredménye az izraeli kémszoftverrel végzett állami adatszerzéssel összefüggő Pegasus-botrány kivizsgálásának Péterfalvi Attila szerint. Az adatvédelmi hatóság elnöke a vizsgálódás eddigi eredményeiről nem beszél, nyilvános jelentésébe pedig alig kerülhet be valami.
A videóhívások, a szelfik, a vlogolás, valamint telefonjaink és számítógépeink apró kamerái olyan könnyűvé teszik a kapcsolattartást, amennyire csak lehet. Ezt a fajta szabadságot pedig különösen élvezik a gyerekek és a tizenévesek. Viszont nem csak az emberi kapcsolatok profitálnak ebből a technológiából – az ESET kiberbiztonsági szakértői szerint a szélhámosok is gyorsan felismerték, hogyan használhatják ki, hogy kémkedésre alkalmas eszközök kerültek asztalainkra és zsebeinkbe.
Külföldről származhat az az adatbázis, ami a Pegasus-ügyben érintett telefonszámokat, köztük magyar állampolgárokét is tartalmazza. Több jel is erre utal, és ha valóban így van, az jogsértő.