Negyvenesek - beszorultak a szüleik és a gyerekeik közé, mint parizer a zsemlébe, kiút pedig nincs. Költeniük kell, de fogalmuk sincs, rájuk ki költ majd. Mi lesz velük nyugdíjasként és mi lesz a nyugdíjrendszerrel nélkülük?
Úgy és annyiból élni nyugdíjasként, mint aktív keresőként. Ez az, ami sehol a világon nem megy, ha csak az állam támogatására számít a dolgozó.
A magyarok talán csak oktatásra költenek kevesebbet, mint saját majdani nyugdíjukra. Pedig mindkettő befektetés lenne.
Stagnálnak a jövedelmek, a lakásárak viszont növekednek - így a fiatal nemzedék nincs épp kedvező helyzetben Nagy-Britanniában.
A családalapító fiatalok kapkodnak az állami támogatások és a megfelelő ingatlanok után. Részben az ő érdeklődésük hajtja az újlakásépítés motorját is. A szűk anyagi lehetőségek a korábbinál nagyobb gátat jelentenek, a támogatások és a bőséges lakáskínálat viszont több esélyt tartogatnak.
A munkavállalók többsége öngondoskodna, ugyanakkor az érintettek számára ez komoly kihívást jelent a gyakorlatban, magyarul nincs rá pénzük. Félévnél tovább alig élné túl valaki az állásvesztést.
A minimálbéreseknek legfeljebb a hideg vízre lesz elég a nyugdíjuk, miközben az átlagkeresetűeknek is el kell gondolkodniuk azon, hogy miből pumpálják fel a nyugellátásukat, ha nem akarnak rosszabbul élni, mint aktív korukban. Hogyan? Kiszámoltuk.
Meglepő, de a Magyarországon a fizetésekhez képest magasabb a nyugdíj, mint számos sokkal fejlettebb országban. Megint oda jutottunk, ahova mostanában minden út vezet: a fizetések borzasztóan alacsonyak, és ez okozza a problémákat. A Bankmonitor.hu elemzése ismét rámutat: elkerülhetetlen, hogy mindenki előre gondoljon a nyugdíjas éveire.
Soha nem látott mértéket öltött a lakosságnál lévő lekötetlen pénz, pedig háromszázalékos kamat mellett többet lehetett keresni, mint 8 százalékosnál. A kirakatban lévő kamat abszolút nagyságánál ugyanis fontosabb, hogy mennyivel haladja meg az infláció mértékét, azaz mennyivel nőhet a pénz valós értéke. A magyarok többsége azonban ezzel nem foglalkozik. A Bankmonitor.hu bebizonyítja, hogy érdemes lenne.
A magyarok döntő része nem tudja, hova érdemes tenni a megtakarítást.
Minél több "felesleges" pénzünk lenne, annál kevesebben költenénk el az egészet. Ahogy nőne a rendelkezésre álló megtakarítás, úgy nőne a teljes összeget félretevők aránya is. Előbb állampapírba, később ingatlanba fektetnénk a megtakarított pénzeket. Így spórol a magyar.
Több változás is folyamatban van, ezentúl például egyetlen önkéntes pénztáron belül elérhetővé válhatnak az eddig külön kezelt egészség- és önsegélyező pénztári szolgáltatások. De az önkéntes nyugdíjpénztárakat érintő változások között van az is, hogy ezeknek minimum öt éven át saját járadékot kell nyújtaniuk, és a tagok egy pénztáron belül akár két portfólióban is gyűjthetik a megtakarításaikat.
Kezdenek visszatérni a külföldi vevők a magyar ingatlanpiacra, sok az érdeklődő Kínából és a Közel-Keletről is – közölték a CIB ingatlanszakértői.
Mennek az egekbe az árak, mert egy 21 négyzetméteres albérletért már 89 ezret lehet kérni havonta.
Egyetlen sztori, ami sűrítve mutatja a fővárosi lakásárak elszállását.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak a legnépszerűbb nyugdíjcélú megtakarítási formát jelentik hazánkban. Egyre több megtakarítónál merülhet fel tehát több gyakorlati kérdés: mit kell tennem, ha nyugdíjba mentem. Milyen formában lehet a nyugdíj-megtakarításhoz hozzáférni? Arról nem is beszélve, hogy lehetőség van-e a nyugdíjba vonulás után további adójóváírások érvényesítésére. Az alábbiakban minden kérdésre választ kapunk a Bankmonitor elemzéséből!
A kormány szerdán benyújtotta a parlementnek a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvényjavaslatot. Eszerint a nokba befizető tagok közül sorsolással választanák ki azokat, akik kamatmentes állami támogatást kapnak a lakásvásárlásukhoz.
A 10 milliós támogatás és a hozzá kapcsolt 10 milliós hitel megjelenése alaposan felforgatja az ingatlanpiacot. Nehéz megmondani, hogy az óriási érdeklődésből végül hány új vevő, vagy a használt lakásaikból elköltözők miatt hány új eladó lesz. Az biztos, hogy rövid távon minden drágul, a telek, az építőanyag és az új lakások ára is alaposan megugorhat. Hajsza az ingyenmilliókért.
Az új otthonteremtési támogatást nem a szegény családoknak találták ki, elsősorban a jómódúaknak jöhet nagyon jól, nekik is inkább arra, hogy még nagyobb lakásba költözzenek. Ráadásul mindezt úgy is megtehetik, hogy pár millió forintot – okos és legális döntésekkel, ügyeskedéssel, vagy egyenesen csalással – a saját zsebükbe is átcsatornáznak. Bemutatunk mindezekre néhány példát.
