A 10 milliós támogatás és a hozzá kapcsolt 10 milliós hitel megjelenése alaposan felforgatja az ingatlanpiacot. Nehéz megmondani, hogy az óriási érdeklődésből végül hány új vevő, vagy a használt lakásaikból elköltözők miatt hány új eladó lesz. Az biztos, hogy rövid távon minden drágul, a telek, az építőanyag és az új lakások ára is alaposan megugorhat. Hajsza az ingyenmilliókért.
Az új otthonteremtési támogatást nem a szegény családoknak találták ki, elsősorban a jómódúaknak jöhet nagyon jól, nekik is inkább arra, hogy még nagyobb lakásba költözzenek. Ráadásul mindezt úgy is megtehetik, hogy pár millió forintot – okos és legális döntésekkel, ügyeskedéssel, vagy egyenesen csalással – a saját zsebükbe is átcsatornáznak. Bemutatunk mindezekre néhány példát.
Mit tegyen az, akinek van egy kevéske vagy nem éppen kevéske megtakarítása, és szaporítani akarja? A lakástakarék, a lakossági állampapír és az abszolút hozamú alap a legjobb befektetés manapság Magyarországon. Hogy ezeken a kategóriákon belül pontosan melyik, az kiderül a Bankmonitor számolásából, ajánlásából.
A magyarok elsősorban a váratlan kiadásokra tesznek félre, de sokan spórolnak a nyugdíjas évekre is. Ha megtakarításról van szó, a többségnek a befektetett tőke biztonsága a legfontosabb szempont, aminek érdekében a magasabb hozam lehetőségéről is hajlandóak lemondani. Továbbra is sokan tartják megtakarított pénzüket folyószámlán és bankbetétben. A legfontosabb szempont, hogy biztonságban legyen a pénz.
Már több mint 2000 milliárd forint a nyugdíjcélú megtakarítások összege, vagyis a kétharmada annak, amit a magánnyugdíjpénztárak államosításával az állam 2011-ben magához vont.
Évtizedes csúcsot dönt a devizaalapú befektetés Magyarországon, sokkal nagyobb összeget takarítanak meg a háztartások devizában, mint forintban. Az NN Biztosító tapasztalatai szerint az euróban megtakarítók magasabb összeget fektetnek be, és hosszú távon is bíznak az EU hivatalos fizetőeszközében, hiszen a biztosító lejáró eurós szerződésű ügyfeleinek több mint fele ismét eurós befektetési egységekhez kötött terméket választ.
Havonta félmillió forintot is megtakaríthatnak azok a vállalkozások, amelyek áttérnek a szoftveres számlafeldolgozásra – mutat rá az LLP legfrissebb felmérése.
Egyedülálló pénzügyi személyiségteszt jelent meg a Pénziránytű Alapítvány honlapján. A kitöltők megismerhetik saját pénzügyi szokásaikat, erősségeiket, gyengeségeiket, ami pénzügyeik sikeres és tudatos kezelésének alapfeltétele.
Egy év alatt 13 százalékkal emelkedett az egy főre eső pénztári vagyon az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárnál. Tavaly májusban egy átlagos pénztártag 781 ezer forint megtakarított vagyonnal rendelkezett, addig ez az összeg ma már több mint 895 ezer forint. A hazai piac legnagyobb nyugdíjpénztáránál a befizetések összege is növekedett az egy évvel ezelőtti eredményekhez képest. Nagyon kevesen vannak, akiknek van nyugdíjcélú megtakarítása.
Főként, ha pénzügyekről van szó. Egy grafikus fájdalmasan vicces rajzokba öntötte, mennyire megváltozik az ember viszonya a pénzügyekhez, ha a viszonylag gondtalan húszas éveiből a harmincas korosztályba lép át, legyen szó nyugdíjról, megtakarításról vagy a hitelek visszafizetéséről.
Most igazán megéri majd adót csalni. A kormány nagy kedvezményt ad azoknak, akik nem tudnak elszámolni, honnan van a vagyonuk, és mindez a külföldi adócsalóknak is jó lesz: júliustól kedvezményesen és az eddiginél jóval gyorsabban lehet tisztára mosni a milliókat nálunk. Akkora lesz a kedvezmény, hogy tisztességesen adózni már végképp nem fogja megérni. A rendkívül magas magyar áfakörnyezetben a kiterjedt szürke- és feketegazdaság számára kiszámítható menekülő út nyílik, ami az extrajövedelmeket folyamatosan a szürkezóna felé terelheti.
Kiderült, a banki elszámolás után náluk maradt pénzt a hiteleseknek csak ötöde teszi el rosszabb napokra. A többség legalább nyolcvan százalékot elkölt.
A kormány terve, hogy a Magyar Államkincstárnál vezetett számlákra tereli az önkormányzati megtakarításokat. 200 milliárd forintnyi vagy valamivel több lehet az a pénz, amit értelme van betétből állampapírba áthelyezni a kincstárnál nyitott számlákon.
A magyar családok pénzügyi megtakarítása arányában közel a duplájára ugrott a legfrissebb jegybanki statisztika szerint az első negyedévben. A számokat azonban megbolondítja a bankok elszámoltatása.
Csak márciusban 110 milliárddal nőtt a lakossági állampapír-állomány, amihez valószínűleg a lakossági állampapírok kamatemelése is hozzájárult.
A magyar lakosság megtakarításai közel 21 ezermilliárd forintot tesznek ki, azaz mintha mindenki 2,7 évnyi fizetését tartaná megtakarításként. Bár első ránézésre ez nagyon soknak tűnhet, kiderült, hogy európai viszonylatban bőven van még hova fejlődnünk, hiszen míg egy magyar embernek átlagosan 2,1 millió forintos megtakarítása van, egy nyugat-európainál ugyanez 23,9 millió.
Hogy viheti át a megtakarítását egy másik pénzügyi szolgáltatóhoz az, aki esetleg nem érzi a megtakarítását biztonságba? Mi lesz a tartós befektetési számlán levő összeggel? A Buda-Cash és a Hungária Értékpapír dolgozói kapnak kártalanítást? Igyekszünk válaszolni.
Pénzügyi Tudatosság Teszt néven indít felmérést a BankRáció.hu. A fiatal közgazdászok szerint az ország lakossága jelentősen le van maradva az uniós átlaghoz képest pénzügyi ismeretei alapján. Ezen területet fejlesztendő, minden kitöltő személyre szabott ajánlást kap arról, hogy miben érdemes tágítania pénzügyi ismereteit, másrészt az eredmények egy hosszú távú projekt alapját is képezhetik.
Szerdai Facebook-bejegyzésében Lendvai Ildikó a statisztikát idézi – Matolcsyékét. Meg egy régi viccet.
Újabb szektorra mér csapást a kormány egy különadóval. A lecsökkent kamatok miatt a bankbetétekből egyre többen vitték át a pénzüket a befektetési jegyekbe, most ettől a szektortól veszi el a kedvet az új sarc. Igazából egy jó hely marad, ahol valamennyit fial majd a pénz: az állampapírok. És a kormány tárt karokkal várja a megtakarított pénzeket.
