A magyarok kétharmada krónikusan stresszes, sokan alváshiánnyal és D-vitamin-hiánnyal is küzdenek. Ilyen háttérrel a fáradtság, a szétszórtság és a motivációhiány nem egyszerűen fejben dől el – a test állapota is beleszól abba, mennyire tudunk teljesíteni.
A futball legélesebb helyzeteit néha az az egyetlen pillanat fogja eldönteni, hogy ki hogyan reagál. Az adott játékos szándékosan vagy bizonytalanságból torpan-e meg a tizenegyes előtt, bepánikol-e egy rossz passz után, szétesik-e egy kapott gólt követően, vagy úgy felcsigázza a teher és a nyomás, hogy egymaga viszi tovább a hátán a csapatot a dobogó felé. Nézőként ezeket a jeleneteket vagyunk hajlamosak a „fejben dől el” kategóriájába sorolni. Ám mi van, ha ez valamiféle ködös, utólagos magyarázat a játékosok által megélt emberi magasságokra és mélységekre? Mennyi köze van a profi sportteljesítménynek a mentális állapothoz? Szántai Levente sportpszichológussal és Juhász Roland korábbi válogatott labdarúgóval jártuk körbe, mi történik a játékosok fejében, amikor a stadion, a sajtó és az egész világ figyelme egyszerre nehezedik rájuk.
Bali sokak számára a földi paradicsom és a tökéletes jógaelvonulás szinonimája, de egy 25 napos jógaoktató-képzés egészen más arcát mutatta meg a szigetnek. A hajnali kezdések, a szigorú napirend, az ájurvédikus étrend és a folyamatos testi-lelki kihívások hamar világossá tették: ez nem egy klasszikus luxus jóganyaralás. Kiderült, hogy a „belső béke” felé vezető út néha sokkal keményebb, mint gondolnánk – és nem biztos, hogy mindenki jógaoktatóként tér haza. De milyen valójában egy jógaoktató-képzés Balin az Instagram tökéletes képei, a látványos pózok és a spirituális klisék mögött?
Egy apa, aki elveszítette a fiát, egy futó, aki soha nem áll meg, és egy ember, aki a saját fájdalmát mások reményévé próbálja formálni. Csingár István ultrafutóval beszélgettünk arról, hogyan lehet mentálisan kibírni több mint két nap folyamatos mozgást, mit tanít a gyász, és miért lett számára a futás több, mint egyszerű sporttevékenység.
A digitális felnőttkor bevezetésével védenék az egyre inkább a képernyők előtt élő és szenvedő kiskorúakat egy új uniós törvényjavaslat beterjesztői. A tagállamok miniszterei júniusban tárgyalhatnak arról, hogy az EU bizonyos funkciók letiltásával, kötelező életkor-azonosítás és szülői ellenőrzés előírásával álljon bele a digitális gyermekvédelembe.
Brit kutatók arra voltak kíváncsiak, a mentális egészség és a jóllét érzése miként változik a nap folyamán. Az is kiderült: az emberek keddenként érzik magukat a legboldogabbnak.
Bár önmagában a szauna és a magas edzettségi szint is jó hatással van a mentális egészségre, ha ezek együtt is jelen vannak, akkor akár össze is adódhat a hatásuk, jelentősen csökkentve a pszichotikus rendellenességek kockázatát.
Ma már nem kérdés, hogy a munkavállalók mentális egészsége kihat a cég gazdasági sikerére is. Azok a munkaadók, akik valóban törődnek a munkavállalóikkal, nem csupán barátságos munkahelyi légkört teremthetnek: növelhetik az általános teljesítményt, és csökkenthetik a felmondási rátát, ráadásul bizalmat és elkötelezettséget alakíthatnak ki. De vajon mi jellemzi a gondoskodó munkaadót, és miért éri meg ez a fajta befektetés?
Szobanövényeink érzelmi szempontból is hozzájárulnak jóllétünkhöz - mutat rá a Hogyan változtatják meg életünket a szobanövények? című könyv szerzője. Részlet.
Minden negyedik-ötödik ember küzd élete során depresszióval, ám a munkahelyi szorongás, a munka közben érzett nyomás még ennél is gyakoribb. Ma már a szakirodalom is a 21. század népbetegségeként emlegeti a stresszt, amelynek legfőbb kiváltója éppen a munkahely. De mit tehetünk a munkahelyi szorongás ellen, és egyáltalán: hogyan ismerhetjük fel?
Fizikai és a mentális egészségünk nem ajándékba kapott és örökké tartó ajándék, saját magunknak is sokat kell tennünk azért, hogy jóllétünk, elégedettségre és boldogságra való képességünk szinte a körülményeinktől függetlenül növekedjen. Márton-Koczó Ildikó tréner, coach 5 tippje.