Hosszas blogbejegyzésben taglalta a mesterséges intelligencia jövőjét az OpenAI vezérigazgatója, de kitért arra is, hogy mennyit „kér” a technológia – áramból és vízből is. Szavai szerint nem olyan vészes a helyzet, de azért vannak kérdőjelek.
A Microsoft, a Google és az Amazon mellett a Meta is atomenergiával igyekszik fedezni a mesterséges intelligenciája egyre növekvő energiaigényét.
Kis méretű atomreaktorok segíthetik a jövőben a Google-t abban, hogy fedezni tudja az egyre növekvő adatközpontjai energiaigényét.
Egy átlagos Google-kereséshez mérhető az az energiamennyiség, amit egy ChatGPT-lekérdezés igényel – mutat rá egy friss elemzés. Eddig ennek tízszereséről lehetett hallani.
A Microsofthoz, a Google-höz és az Amazonhoz hasonlóan a Meta MI-technológiái is egyre több energiát igényelnek, és ezt nukleáris energiával kívánják fedezni. Legalábbis részben biztosan.
Újraindul az amerikai Three Mile Island területén lévő egyik atomblokk, hogy fedezni tudja a Microsoft mesterséges intelligenciájának energiaigényét. Ezen a területen történt 1979-ben egy súlyos nukleáris baleset.
2030-ra karbonsemleges szeretne lenni a Google, ám 2020 óta minden évben növekedik a károsanyag-kibocsátása és a szerverek hűtéséhez szükséges vízfogyasztása. A növekedés ötéves viszonylatban is jelentős.
Ha egyike azoknak, akik naponta használnak gépi tanulási modellt, ráadásul képek készítéséhez, akkor ön is hozzájárulhat az éghajlatváltozáshoz a Carnegie Mellon Egyetem és a Hugging Face gépi tanulási közösségi webhely kutatói szerint.
Szokatlan, ám működik: az IBM szakemberei az emberi agy mintájára készítettek egy el chipet, amellyel csökkenthető lehet a mesterséges intelligencia karbonlábnyoma is.
