Atomenergiát vásárolna a Meta, hogy fedezni tudja a szolgáltatások elképesztő energiaigényét

A Microsofthoz, a Google-höz és az Amazonhoz hasonlóan a Meta MI-technológiái is egyre több energiát igényelnek, és ezt nukleáris energiával kívánják fedezni. Legalábbis részben biztosan.

  • HVG HVG
Atomenergiát vásárolna a Meta, hogy fedezni tudja a szolgáltatások elképesztő energiaigényét

A Meta megerősítette, hogy valóban nukleáris energia alkalmazását mérlegeli, hogy energiával lássa el az amerikai adatközpontjait. A cég közlése szerint már várják az ajánlatot a nukleáris iparág szereplőitől – a cél, hogy a 2030-as évek elejétől 1–4 gigawattnyi atomenergia-kapacitás álljon a rendelkezésükre, összegez az Engadget.

A Meta olyan cégeket keres a felhívásában, melyeknek már van tapasztalatuk kisméretű moduláris reaktorokkal (SMR) vagy akár nagyobb atomreaktorokkal is. A cég nem először szövöget hasonló terveket: korábban egy atomenergiával működtetett adatközpontot szerettek volna építeni, ez azonban meghiúsult, mert a tervezett terület közelében egy ritka méhfajt fedeztek fel.

Nagy jövő állhat az atomenergia és az uránrészvények vásárlói előtt

A zöldátmenet és a nemzetközi helyzet is tartósan felfelé nyomhatja az urán tőzsdei árát. A trendből a kisbefektetők is profitálhatnak.

A mostani döntés mögött a mesterséges intelligencia növekvő energiaigénye áll, ami a Meta mellett minden ezzel foglalkozó vállalatot érint. A Microsoft nemrég egy olyan energetikai szerződést kötött a környezetvédelem jegyében, ami miatt újra kell indítani egy atomreaktort – míg a Google nemrég együttműködési megállapodást kötött az amerikai Kairos Power nevű startup céggel, amely 2035-ig összesen hét darab kis moduláris reaktort épít a cég számára.

A Meta egyelőre csak várja az ajánlatokat, így nem tudni, hogy a gyakorlatban mi valósul majd meg a terveikből.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

MAGA-hasadás és Irak emléke készteti habozásra Trumpot Irán ügyében

MAGA-hasadás és Irak emléke készteti habozásra Trumpot Irán ügyében

Két héten belül dönt ígérete szerint Donald Trump amerikai elnök, hogy az USA beszáll-e az Izrael által indított Irán elleni háborúba. A hívei megosztottak, s még sokakban élénken él, hogy 2003-ban hazugságokra alapozva támadták meg Irakot, ahol gyors győzelem helyett a kilenc évi kínlódás temérdek halottat, irdatlan költséget és egy terroristafészekké vált, szétesett országot eredményezett.