Szerinte nem a határkerítés miatt kapja Magyarország az egymillió eurós napi bírságot, hanem mert „egy populista kormány szándékosan nem tartotta be a menekültügyi megállapodást”.
A miniszterelnök szerint a migrációs bírság kiszabása méltatlan, az amerikai-orosz dízelmegállapodás pedig még jól is jöhet Magyarországnak.
Az Európai Unió versenyképessége, a magas energiaárak, a következő többéves költségvetés, Ukrajna támogatása és a migráció kezelése is napirendre kerül az október 15–16-i brüsszeli EU-csúcson. António Costa, az Európai Tanács elnöke konkrét eredményeket sürget, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig a migrációs politika szigorítására és az uniós szabályok nemzeti végrehajtásakor keletkező többletterhek visszaszorítására tett javaslatokat. A migrációs vitában ráadásul Spanyolország és Olaszország között is éles szóváltás várható.
Az EUrologus számításai szerint augusztus 22-én érte el az egymilliárd eurót az úgynevezett migrációs büntetés. Az Európai Bizottság már 910 millió eurót le is vont az esedékes magyar kifizetésekből. Az ügy tulajdonképpen egyszerűen megoldható lett volna, az Orbán- és a Magyar-kormány azonban azzal, hogy nem csinált semmit, összekuszálta a szálakat.
Összesen már több mint 900 millió eurót vesztett Magyarország az Orbán-kormány migrációs politikája, illetve gyakorlata miatt.
Az Európai Bizottság szerint Görögország jelentős előrelépést tett az új uniós migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásában, míg Olaszország továbbra sem számolta fel teljesen azokat a gyakorlatokat, amelyek évek óta akadályozzák a dublini visszaküldési rendszer működését. A szerdán közzétett értékelés nem pusztán technikai jelentőségű, mert befolyásolhatja, hogy a többi uniós tagállamnak teljesítenie kell-e a migrációs szolidaritási kötelezettségeit az érintett országok felé.
Azt is elmondta a belügyminiszter, milyen megoldást tudnának támogatni.
Úgy lépett június 12-én hatályba az EU migrációs és menekültügyi reformja, hogy a tagállamok egyáltalán nem állnak készen. Magyarország gyakorlata viszont az Orbán-kormányok miatt még az eddigi rendszernek sem felel meg, és most egyszerre kéne megoldani mindkettőt. Marsai Viktor migrációkutató szerint a Tiszának nincs mozgástere ahhoz, hogy a jelenlegi rendszert fenntartsa és a Bizottság igényeit is kielégítse. Az ellentmondást az ellenzék is érzi.
A legnagyobb ellenzéki párt szerint Magyar Péter miniszterelnök „összevissza beszél.”
A benyújtott dokumentum állításával szemben a paktum nem legalizálja az illegális migrációt.
A két fél kölcsönösen vádolja egymást.
A migrációs paktum végrehajtása miatt aggódik a volt miniszterelnök.
Nem követelhetjük a kormánytól, hogy pápább legyen a pápánál és európaibb az Európai Uniónál. Azt azonban igen, hogy szakítson az Orbán-kormány stílusával és szellemével.
Tíz éve történt fordulópont az európai migráció történetében. A tömeges bevándorlás európai szintű válságot okozott, az EU reakciója minden rossz beidegződést kiváltott, a hagyományos politikai pártok óriási veszteséget szenvedtek el a lassú és körülményes válaszokkal. Kérdés, sikerül-e végre a hatékonyságot előtérbe helyezni – ha egyáltalán van még visszaút.
Tagállami és politikai ellentétek nehezítették az EU migrációs paktumának elfogadását, miközben ismét emelkedik az illegálisan érkezők száma. Az ellentmondásos és távoli uniós megoldások mellett saját alternatívát keresnek a tagállamok.
De az nem világos, mit is tenne krízishelyzetben.
A két ország közösen lép fel az Európai Bizottság migrációs paktuma ellen.
Alapjaiban változtathatja meg a magyar kormány helyzetét az Európai Bizottság most bemutatott migrációs paktuma. A terv szerint ha a jövőben egy tagállamnak segítségre van szüksége, a többi ország választhat, hogy befogad-e tőlük menekülteket, vagy a hazaszállításukban segít. A külső határokon sem lehet majd hónapokig várakoztatni az embereket, az érkezőknek öt napon belül teljes átvilágításon kell átesniük.
