Tíz évvel az EU-t megrázó migrációs hullám után ma már nincs olyan európai választás, amelynek ne lenne központi témája a migráció: alapvetően határozza meg a politikai közbeszédet, és kormányok buktatásához járul hozzá, ahogy történt legutóbb Hollandiában is. A migrációs vitát lehet leegyszerűsítő módon használni, összekapcsolható a vallási különbségekkel, a mindennapi életről vallott eltérő felfogásokkal, bűnözéssel. A szélsőjobboldali, populista politikusok így is tesznek, számukra minden egyes, migránsok által elkövetett késelés érezhető népszerűség-növekedést hoz. Ennek is tudható be, hogy a két legnagyobb tagállamban, Németországban és Franciaországban ma már egyértelműen a migrációt elutasító politikai erők a legnépszerűbbek – persze, nem csak ezért. Azért is, mert az úgynevezett
hagyományos pártok képviselői képtelenek elmagyarázni, hogy mit tesznek, avagy a hitelük kopott meg végletesen.
A magyar kormánykommunikációt figyelve könnyű lenne azt állítani, hogy a kérdésre semmilyen megoldás nem született. Pedig ez nem igaz: az uniós migrációs politika az elmúlt tíz évben nagy utat tett meg. Nagy vonalakban a következő fejlődési ívet írt le ez a terület.
- Az EU területére érkező harmadik országbeli állampolgárok helyzetének kezelését egy 2013-as jogszabály, az úgynevezett Dublin III rendelet szabályozza, amelynek lényege, hogy az az ország felelős a migráns helyzetének kezeléséért, ahol az illető az EU területére lépett. A 2015-ös menekültválság megmutatta ennek a totális alkalmatlanságát, tömeges migrációs hullámnál a frontország – és itt elsősorban Görögországra kell gondolni – közigazgatása összeomlik, emiatt pedig ellenőrizetlen belső migrációs mozgások indulnak el a kontinens belseje felé.
- A Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság 2016 májusában beterjesztett egy új jogszabályt, ennek volt eleme például a kötelező betelepítési kvóta. Bár az Európai Parlament támogatta a javaslatot, a tagállamok a szőnyeg alá rugdosták és addig halasztgatták a csomag elemeinek elfogadását, amíg a Bizottság mandátuma lejárt, és jött az új végrehajtó testület.
- Ursula von der Leyen 2019 decemberében ígéretet tett egy új Migrációs és Menekültügyi Paktum megalkotására, ami 2020 szeptemberében létre is jött. Ez egy számos jogszabályból álló csomag, amelyről később bővebben is írunk.
- Az új jogszabályt az első Von der Leyen-bizottság utolsó heteiben, 2024 májusában fogadták el. Ez is mutatja, hogy mekkora vitákat eredményezett – elsősorban a tagállamok között – a téma. Az új törvény 2026 júniusában lép hatályba, addig, bármilyen furcsa, még mindig az ezerszer elátkozott Dublin III szabályai az irányadók.
Menekültválság – tíz évvel később
2015 nyarán emberek százezrei indultak útnak a Nyugat-Balkánon keresztül, hogy menedéket találjanak az Európai Unió területén. Magyarország nem számított igazi célpontnak, különösen, hogy a Fidesz-kormány egy kalap alá vette a menedékkérőket és az illegális bevándorlókat. A kormány nyáron határzár létesítéséről döntött a déli határon, majd megnehezítette a Németország felé indulók dolgát, így több tízezer migráns zsúfolódott össze az ország területén, főleg Budapesten, a Keleti pályaudvar környékén.
Tíz évvel az után, hogy Angela Merkel német kancellár nyilatkozatát követően a magyar kormány úgy döntött, nemcsak útjára engedi, de az osztrák határig el is szállítja a migránsokat, cikksorozatban idézzük fel, mi történt 2015-ben, és hogyan változott a helyzet azóta.
Tíz évvel az után, hogy Angela Merkel német kancellár nyilatkozatát követően a magyar kormány úgy döntött, nemcsak útjára engedi, de az osztrák határig el is szállítja a migránsokat, cikksorozatban idézzük fel, mi történt 2015-ben, és hogyan változott a helyzet azóta.
Volt valódi változás?
Akármennyire népszerű politikai témának tűnik a migráció, az európaiak viszonyulása kettős a kérdéshez. Választási kampányokban felerősödik a téma, azonban az Európai Parlament által rendszeresen elvégzett EU-szintű felmérésekben nem szerepel a három legfontosabb probléma között. A háború, az ezzel összefüggő biztonság, az energiaárak vagy a megélhetési költségek rendre megelőzik a migrációt. Ennek magyarázata lehet az, hogy
a migráció mértéke nagyságrendekkel csökkent az elmúlt tíz évben.
