„Sok cégvezető keres meg azzal, hogy nem tud aludni, mert abból is feladatot kreál magának: ha öt perc után is ébren van, elkezdi számolgatni, hogy akkor reggelig már csak mennyi ideje marad pihenni, és ideges lesz” – mondja Márky Ádám orvos, mindfulnesstréner. Az általa oktatott tudatos jelenlétre (mindfulnessre) ösztönző módszerrel az ellazulást, elfogadást is megtanulja az, aki gyakorolja. Márky Ádám tapasztalatai szerint sok lelkiismeretes munkavállaló az egész napos munkája után otthon sem képes más „szemüveggel” nézni a világot, így például az orvos vagy a hitelügyintéző általában a hibát keresi a gyerekeiben is, képtelen felvenni a másik szerepkört. „Pedig van, amikor nem kell teljesíteni” – mutat rá a szakember, aki szerint a művészetként is aposztrofált mindfulness éppen ezt segít megtanulni.

Miközben fejlettebb országokban, így például Németországban patinás klinikákon már működnek pszichokardiológiai osztályok, ahol nemcsak gyógyszerekkel kezelik a betegeket, hanem pszichológusok és pszichiáterek segítségével megvizsgálják azt is, mi keltette a páciensben az állandó feszültséget, szorongást, Magyarországra csak az utóbbi években jutott el az effajta látásmód. Márky szerint az ausztrál orvosi szakirodalomban már 1989-ben megjelentek cikkek, ahol azt hangsúlyozták, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kezelésének hatékony kulcsa, hogy milyen szorosan tud együttműködni a kardiológus és a mentális szakember.

Az utóbbi pár évben azonban – legalábbis nyomokban – már a magyarországi oktatásba is bekúsztak a mindfulness- vagy a relaxációs módszerek. Bagdy Emőke pszichológus a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület kezdeményezésére az általános iskolákban 2013-ban a kerettanterv részévé tette az iskolai meditációt és autogén tréninget, ám az főleg civil és egyházi ellenállás miatt azonnal megbukott. Pedig külföldi kutatások szerint a relaxációs technikák látványos eredményt hoznak a hiperaktív gyerekeknél, illetve az iskolai agresszió is csökken, ahol alkalmazzák őket. Magyarországon ma inkább önkéntes jelleggel vezetnek be efféle foglalkozásokat az iskolákban. Mind népszerűbb például az úgynevezett suliszamuráj program, amelynek keretében rövid meditációval, siacu masszázzsal kezdik a gyerekek a napot.

Jobb a helyzet a felsőoktatásban – nyugtázzák a módszer hívei. A Budapesti Műszaki Egyetem Ergonómiai és Pszichológiai Tanszékén például három féléves kurzus a pozitív pszichológia és önfejlesztés elnevezésű tantárgy, amelynek hangsúlyos része a mindfulness oktatása. A Semmelweis Egyetemen pedig a pszichológia tantárgy keretében foglalkoznak a hallgatók ezzel a tudománnyal. Emellett az intézmény Alumni Igazgatósága szervez előadásokat, kurzusokat a tudatos jelenlét „művészetéről”. A nyugat-európai és amerikai oktatásban sokkal komolyabban veszik ezt a témát: a híres MBA-képzéseken, például a Harvardon, a Wharton Schoolban vagy a London Business Schoolban a tantervnek szerves része a mindfulness.

Magyarországon mindazonáltal egyelőre inkább a céges képzések témája a mindfulness. „Az emberi agyat nem a XXI. századi környezetre találták ki, így egyre több cég ismeri fel, hogy a dolgozóknak segíteni kell megtanulni a rugalmasságot” – mutatnak rá a relaxációs, valamint a mindfulness alapú stresszcsökkentő módszerek munkahelyi létjogosultságára a szakemberek. „Egyre nagyobb kihívás a kvalifikált munkaerő megtartása, ezért felértékelődnek az effajta képzések” – mondja Frankó-Csuba Dea, a Spark Institute vezérigazgatója, aki maga is tart mindfulnesstréningeket. A jó dolgozók megszerzéséért és megtartásáért a cégek igyekeznek magukat minél jobb színben feltüntetni, másrészt szeretnék a munkavállalóik alkalmazkodóképességét is fejleszteni. A mindfulnesstréningeknek nagy szerepük lehet a stresszmenedzsmentben is – teszi hozzá a szakértő, hangsúlyozva, hogy a stressz csökkenésével a kreativitás és a termelékenység is nő.

„A boldog munkavállaló szívesen alkalmazkodik a szervezetben zajló hirtelen és gyakori változásokhoz, sokkal nyitottabb lesz”

– sorolja az előnyöket Frankó-Csuba Dea.

A vállalati tréningek általában kétfajták. „Előfordul, hogy csak bemutatja egy cég a mindfulnesst a dolgozóknak, és csupán egynapos tréninget kér. Ilyenkor elmagyarázzuk ugyan, hogyan kellene a tudatosságot gyakorolni, például napi tíz perc meditációval, ám az effajta tréning nyomán ez ritkán válik napi rutinná” – mondja Márky Ádám. A klasszikus, nagyobb eredménnyel kecsegtető vezetői tréningek jellemzően 8–10 hetesek, és a trénerrel való heti egyszeri találkozások mellett természetesen az otthoni gyakorlás is a részük. A felső vezetők Márky szerint sokat tudnak profitálni a mindfulness elsajátításából. „Akik bejönnek a tréningre, leülnek, és kipróbálják a meditációt, azok általában hamar megértik, hogy az miért is fontos” – meséli. Az állandó stressz egyenes úton vezet ugyanis a kiégés felé. Manapság pedig már középiskolás korban rendkívül magas elvárásokat támaszt a társadalom – az iskola és a családok is – a tizenévesekkel szemben. A legtehetségesebb 10 százalékért folyó vállalati versenynek pedig elkerülhetetlen következménye, hogy az érintett fiatalok idő előtt kiégnek.

Nagy kérdés persze az is, hogyan találja meg a cégvezető a számára és munkatársai számára hiteles trénert. A mindfulnesstréneri szakma mára éppen olyan népszerű lett ugyanis, mint néhány évvel ezelőtt a coach, azaz az üzleti edző munkája: újságírók, jógaoktatók és vállalati trénerek tucatjai nyargalnak át erre a divatos foglalkozásra. Igaz, közülük kevesen végezték el például a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület komplex, hatéves képzését, és vélhetően még kevesebben tanulták a tudományt Oxfordban, ahol nagy hagyománya van a tréneroktatásnak. Igaz, ezek bonyolult pszichoterápiás képzések, üzleti kontextusban nyilvánvalóan effajta tanulmányokra nincs is szükség. Márky Ádám szerint pedig a megfelelő tréner megtalálásával kezdődik a mindfulness gyakorlása: „már azt is igencsak tudatosan kell kiválasztani, kitől tudnánk tanulni”.