szerző:
Horváth Ágnes
Tetszett a cikk?

Mindig rohan, sosincs ideje? Nem az időbeosztáson, a képességeinken vagy a csapatunkon múlik minden: ha van valami, amitől hatékonyak leszünk, akkor az a jó koncentrálóképesség.

Az időnknél csak egy szűkösebb energiaforrásunk van: a figyelmünk. A figyelem irányításának képessége (magyarul koncentrálóképesség) tesz igazán hatékonnyá minket, ettől megy gyorsabban a munka, jó döntéseket hozunk és nem érezzük magunkat a nap végén úgy, mint egy kifacsart citrom. Ennek ellenére még a magasan képzett vezetők sem fordítanak igazán sok energiát a figyelmük tréningezésére.

Pedig ahhoz, hogy tisztán gondolkozzunk és jó döntéseket hozzunk, sokkal fontosabb tisztán látni. Ebben az információkkal nagyon is túltöltött világban annyi minden verseng a figyelmünkért, hogy ha nem tanulunk meg az igazán lényeges dolgokra fókuszálni, nem sok esélyünk van a hatékony munkavégzésre.

De akkor mi a hatékonyság titka?

A hatékonyság titka, hogy képesek vagyunk-e teljes figyelmünkkel egy-egy feladat felé fordulni. A multitaskolás legalább 25 százalékkal rontja a teljesítményt. Emberi, vezetői képességeink pedig igencsak megkérdőjeleződnek, ha nem vagyunk képesek anélkül lefolytatni egy 10-15 perces beszélgetést, hogy a telefonunkat babrálnánk. A figyelem szerencsére egy olyan „izom”, mely bármely életkorban fejleszthető. Nem adottság, hanem olyan képesség, amit lehet és kell is fejleszteni és rendszeresen karbantartani.

A mindfulness meditáció egy ilyen figyelemtréning. Szerencsére nem a munkahelyen, hanem otthon lehet gyakorolni – és hetek alatt döbbenetes változásokat okozhat viselkedésünkben és teljesítményünkben. Nézzük meg, hogyan.

 

Fazekas István

A mindfulness tényleg csodaszer?

Az, hogy hová helyezzük a fókuszt, hogy tudunk-e figyelni néha befelé, a saját megéléseinkre, a saját automatizmusainkra, nagyban meghatározza tárgyalási képességeinket, döntéshozatali, sőt, stresszkezelő képességünket is. Nem véletlen, hogy a mindfulness meditációt céges környezetben, vezetőknek és dolgozóknak egyaránt oktatják.

A mindfulness előnye, hogy olyan képességekkel vértez fel minket, melyek a munkahelyen is használhatók. Durva tévhit, ha azt gondoljuk, hogy a munkahelyen kell meditálnunk, ha stressz ér minket. Tévedés! Maga a meditáció nemcsak koncentráló képességünket, hanem az érzelmi intelligenciánkat is fejleszti. Ez az otthoni rendszeres, 10-15 perc gyakorlásunk gyümölcse, melyet a munkahelyen csak learatunk.

Nagy cégek nagy eredményei: mindfulnesst mindenkinek

A Google SIY (search inside yourself) projektjének eredményei alapján egy 4 napos mindfulness kurzus, majd  a mindfulness meditáció rendszeres gyakorlása után a következő eredmények születtek:

-          91%- kal magasabb a nyugalom megőrzésének képessége

-          91%-kal tisztább gondolkodás

-          98%-kal jobb stresszkezelő képesség

-          73%-kal jobb a paradigmaváltás képessége (képes vagyok-e másik nézőpontból megközelíteni egy feladatot, ha az első ötletem, cselekvési tervem nem működik)

-          85%-kal javult a másokra való ráhangolódás képessége

Tapasztalataim szerint a vezetők gyakran vesznek el a mindennapos, apró feladatokban, és nincs idejük a saját hosszabb távú projektjeikre, stratégiai döntések előkészítésére. Vagyis arra, amiért tulajdonképpen szerződtették őket.

Ami biztos, hogy a rendszeres meditálók nyugodtabban, szervezettebben dolgoznak, nem vesznek el a napi pörgésben. Képesek sokkal inkább tudatos döntések alapján szervezni feladataikat.

Shutterstock

 

Így fokozzuk a hatékonyságot a munkahelyen

1. Nincs olyan, hogy jó időbeosztás.

Elkülöníthetünk időt a fontos feladatoknak – ám ez nem garancia arra, hogy a jelentés megírására félretett 2 óra valóban hatékony munkavégzéssel telik. A fáradt agy a feladatok közt ide-oda ugrál. Nagyon is ismerős lehet az az érzés, amikor végre van időnk megcsinálni valamit, de „nem fog az agyunk”.

Senki sem az idejét osztja be, annál inkább a figyelmét. A figyelem irányításának és megtartásának a képessége nem azon múlik, hogy most épp van 2 órám megírni egy fontos tanulmányt. Azon is múlik, mennyit aludtunk, mozogtunk-e aznap, milyenek épp az aktuális körülmények (pl. támogatja-e a környezetem a koncentrációt vagy zajos, telefoncsörgésekkel és háttérzajjal megspékelt környezetben ülök).

Fontos tudni, hogy maga a multitaskolás elképesztően leterheli a munkamemóriát és a kognitív képességeinket. Agyunk egyszerre 4-6 információt képes feldolgozni, háttérzajban, több ablak közt váltogatva, közben rá-rápillantva az e-mailjeinkre túlságosan is sokat vesztünk a hatékonyságunkból.

2. Priorizáljunk! De ezúttal másképp!

Hiába tudja minden értelmes ember, hogy mennyire fontos a feladatok priorizálása, mégsem csináljuk. Simán elkezdünk „tüzet oltani”, csip-csup apróságokkal, e-mailekkel terhelni amúgy is véges kapacitását az agyunknak, ahelyett, hogy tényleg, de most már tényleg az igazán fontos feladatokkal foglalkoznánk. Mi fontos, mi nem? Mi az, amit azonnal meg kell csinálni, és mi elhalasztható?

A mindfulness meditáció segít kilépni a szokásaink rabságából – sokszor ugyanis éppen a szokásaink térítenek el a fontos feladatoktól. Például az e-mailek túl gyakori csekkolása vagy a maratoni munkavégzés szünetek beiktatása nélkül.

Kiemelten fontos, hogy „felébredjünk”, és ne hagyjuk, hogy a munkahelyen és a levelesládánkban zajló „események”, bejövő feladatok, telefonok elvigyék a figyelmünket. A stressz és a gyakori félbeszakítások azok, amik leginkább eltérítenek eredeti tervünktől. Ezért fontos, hogy időről időre hátrébb tudjunk lépni a napi sodrásból, visszanyerjük tudatosságunkat. 2-3 perc mindfulness meditáció át tud hangolni a pörgésből annyira, hogy képesek leszünk megkérdezni magunktól: a nap hátralévő részében mi az, amit még mindenképp el kell végeznem? Mi az, ami most igazán felfrissítene és energiát adna a további munkához?

Van még egy fontos tényező a koncentrálási képességben. Arra figyelünk, ami számunkra jelentőséggel bír. Folyton híreket olvasunk, ahelyett, hogy lehúznánk azt a sürgős riportot? Lehetséges, hogy a riportokkal való bíbelődés rettenetesen untat minket és nem a megfelelő munkát végezzük. Energiát, figyelmet tenni olyasmibe, aminek semmi értelmét nem látjuk, hosszú távon kiégéshez vezet.

3. Nézzen körül, hol dolgozik!

Egy zajos, több száz négyzetméter alapterületű irodában ül? Folyton csöng a telefon és be van kapcsolva a chat? A fénymásoló épp az irodája mellett van, és folyton beugranak a kollégák egy kis csevelyre?

Észrevettem, hogy rengeteg ember küzd nehézségekkel a nemet mondás terén. A „nem” és a „később” szinte alig szerepel a naptárukban. Érdemes felülvizsgálni, hogyan reagálunk, ha félbeszakítanak bennünket. Minden bejövő hívást fogadunk? Írunk listát arról, kit kell felhívni, visszahívni? Hogyan jelezzük, hogy most senki ne zavarjon?

Kutatásokból tudjuk, hogy ha félbeszakítanak bennünket, legalább 2 másik dolgot csinálunk, mire visszatérünk az eredeti, elmélyülést követelő munkánkhoz. Ez túl nagy idő- és energiaveszteség ahhoz, hogy kreatív munkák esetén a 10-15 percenként előforduló megszakításokat megengedhessük magunknak.

A fenti 3 pont megvalósításával elkezdhetünk dolgozni azon, hogy kevesebb kognitív terhelés érjen minket a nap folyamán. A leterhelt agy nem lesz képes sem a kreatív munkára, sem a valódi jelenlétre – ez utóbbi pedig kiemelkedően fontos, ha emberekkel dolgozunk, akik nemcsak időnket, de empátiánkra és teljes, osztatlan figyelmünke is igényt tartanak. Ne feledjük: minden beosztottunk, minden egyes feladat, legyen az bármilyen unalmas vagy rutinmunka, méltó a figyelmünkre!

A szerző alvástréner, mindfulness oktató, az alvásguru.hu szerkesztője.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!