Boban Markovic életrajzi filmjét 259 millióval támogatja a filmintézet
Rév Marcellék cége és a Mohácsról szóló dokumentumfilm is kap pénzt.
HVG
Öt film támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet (NFI), ennek értelmében 29 millió forintot kapott Rév Marcellék cége, a Boddah Riotfilm. Az NFI a Bárány Dániel által rendezett Toxik című animációs filmet támogatja, amelynek „főhőse egy huszonéves fiatalember, akinek nőkkel valókapcsolatára árnyékot vet halott anyjának nyomasztó emléke”. A cégben résztulajdonos Emmy-díjas operatőr nemrég az NFI-t a Magyar Labdarúgó-szövetséghez hasonlította, a támogatásokról döntő bizottság tagjait pedig lemondásra szólította fel.
A legnagyobb támogatásban a Boban Markovic szerb trombitás életét bemutató Magyarország a második hazám című alkotás részesül, ennek 259 millió forintot ítélt meg az NFI. A dokumentumfilm rendezője Hevér Zoltán lesz, aki a Hadik család történetét bemutató Hadikok dokumentumfilmet rendezte 2022-ben. Ez nem azonos a 2023-ban mozikba kerülő Hadik című játékfilmmel, viszont közös a kettőben, hogy a producerük Nagy Endre volt. Nagy cége, B&L Line felel a Markovic-film gyártásáért is.
150 millió forintból készül dokumentumfilm a mohácsi csatáról Mohács 500 címen, amelyben a feltárt tömegsírok halottjait keltik életre a koponyákból készült arcrekonstrukcióval, őket követi az alkotás „a csata előestéjétől egészen a tragikus végkifejletig”. A rendező-producer Kiss Stefán Mónika lesz, aki korábban többek között az Ismerős Arcok zenekarról is dokumentumfilmet készített Egy vérből… címmel.
A kommunizmus gyermeke című dramatizált dokumentumfilm Pfeiffer Ede János azonos című, 1958-ban kiadott önéletrajzát dolgozza fel a szerző nővérének, a szintén 1956-os forradalmár Neszlényi Pfeiffer Juditnak a narrációjával. A 25 millió forintos támogatásból készülő film gyártója a Dunatáj Alapítvány, rendezője Harcsa Béla. Az eddig elsősorban történelmi, oktató animációs filmekben utazó Autentika Művészeti Műhely Alapítvány pedig 23,5 millió forintos támogatásból készíthet dokumentumfilmet Laczkó Sándor rendezésében, amelynek témája a Felvidék 1938-as visszacsatolása, a címe pedig Érzelmek és valóság lesz.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.