Kiöregedik a kutató szakma
Elsősorban a természettudományos területen várható a következő években az oktatói és kutatói karban a szakemberhiány.
#MTA
Aki meghámozott egy idegsejtet és aki leleplezte Kádár álszent elitjét
Hosszú évek óta létezik a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, amely doktori vagy kandidátusi címet szerzett hazai tudósoknak nyújt némi anyagi támogatást. A posztdoktori támogatások ügye azonban máig rendezetlen, a kutatók egy része így csak nehezen tudja áthidalni a doktori és a fix tudományos állás megszerzése közti időszakot. A Magyar Tudományos Akadémián a napokban három olyan Bolyai-ösztöndíjas mutatkozott be, akiknek a meglévő, szerény támogatásból sikerült látványos eredményeket felmutatniuk. Bár egymástól rendkívül távoli területeken dolgoznak, kutatásaik közös jellemzője, hogy járatlan úton járnak, tudományosan fel nem derített kérdéseket vizsgálnak.
Népszava: összevonnák az MTA kutatóintézeteit
Összevonnának akadémiai kutatóintézeteket, mert elkerülhetetlen az akadémiai kutatóhálózat megújítása, amit nemrégiben Pálinkás József, az Akadémia elnöke jelentett be az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetői Tanácsának ülésén – írja a Népszava a keddi számában.
Csomagolhat a Természettudományi Múzeum
A Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, Matskási István egy levélből arról értesült, hogy az intézménynek mégis át kell adnia a jövendő Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára a Ludovika főépületét - tudta meg az MTI.
Szerződést kötött Tarlós és az MTA
Együttműködési megállapodást írt alá Tarlós István főpolgármester és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke hétfőn Budapesten.
Hogyan tarthatjuk itthon lángelméinket?
Tizenhatan nyertek ötéves tudományos kutató-csoportvezetői megbízásokat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) támogatásából. A győztesek egy része külföldről tér haza, hogy itthon érjen el újabb tudományos eredményeket.
Tizenhatan nyertek az Akadémia Lendület-programján
Az emlékezést kutató orvos, a fertőző betegségek leküzdésére törekvő virológus, vegyész, biokémikus, fizikus, nyelvész, őslénykutató és anatómus egyaránt megtalálható a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által idén harmadik alkalommal meghirdetett Lendület-program tizenhat nyertese között.
Csíkszentmihályi: egyetlen fiú sem akar vízvezeték-szerelő lenni
A tudományról és a kutatók felelősségéről beszélt Csíkszentmihályi Mihály (77), az Egyesült Államokban élő világhírű magyar pszichológus, az MTA külső tagja angol nyelvű előadásában hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián.
Összetűzés volt Kosáry Domokos és Makovecz között?
Jankovics Marcell úgy tudja, volt egy összetűzés Kosáry Domokos (a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapítója, az MTA volt elnöke, aki 2007-ben hunyt el) és Makovecz Imre között, mert Kosáry rá akarta venni Makovecz Imrét, hogy ne alapítson saját akadémiát, hanem csatlakozzon az ő akadémiájához.
Az MTA is vizsgálhatja a főváros egyes privatizációs szerződéseit
A Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) is bevonhatják egyes fővárosi privatizációs szerződések vizsgálatába, miután a közgyűlés pénzügyi ellenőrző bizottsága elfogadta az erre irányuló javaslatot - közölte a fővárosi Jobbik-frakció szerdán az MTI-vel.
Pálinkás József: változatlan formában marad fenn a SZIMA
A Magyar Tudományos Akadémia 1992-es közgyűlésének megfelelően változatlan formában marad fenn a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA).
Pálinkás marad az MTA elnöke
Pálinkás Józsefet választotta újabb hároméves ciklusra a Magyar Tudományos Akadémia elnöki posztjára kedden az MTA 181. közgyűlésén.
Ma kiderül, ki lesz az MTA új elnöke
Elnököt, főtitkárt, főtitkárhelyettest, valamint három alelnököt választ ma a Magyar Tudományos Akadémia legfőbb döntéshozó fóruma, a tisztújító közgyűlés.
Magyar Nemzet: csődközelben az akadémiai kutatóhálózat
Az akadémiai kutatóintézetek nagyon közel állnak ahhoz, hogy likviditási gondjaik legyenek. Ha csődöt jelentenek, az egész magyar kutatás-fejlesztési rendszer veszélybe kerülhet - erről Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
Hoffmann Rózsa: 16 éves korig legyen tankötelezettség
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a 16 éves korhatár mellett érvelt a PISA 2009 címmel tartott csütörtöki budapesti konferencián, amelyen Pokorni Zoltán (Fidesz) , az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának tagja is felszólalt. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint is a tankötelezettséget 16 éves korig kellene fenntartani.
Tarlósék átkeresztelnék az MTA előtti teret
Az MTA elnöke azzal indokolta a kezdeményezést, hogy a volt amerikai elnök "semmilyen történelmi összefüggésbe nem hozható" azzal a közterülettel, amelyen Széchenyi István alkotásai - az Akadémia, a Lánchíd, az első magyar dunai gőzhajóállomás - találhatóak.
Nem lesz Alekosz a médiát megjárt kisbaba
A tömegkultúra napi 24 órában termeli a 15 perces hősöket, ám vannak, akik egy egész életen át emlékeznek majd rájuk. Raátz Judit névkutatót kérdeztük a magyar névadási szokásokról; mesélt divatról és hagyományról.
Magyarországon tartja ülését az Európai Tudományos Tanács
Magyarország uniós elnöksége idején, június 21-én és 22-én Budapesten ülésezik az Európai Tudományos Tanács – tájékoztatta Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Európai Kutatási Tanács Tudományos Tanácsának (Scientific Council of European Research Council) tagja."Öt ülésünk van évente, és minden másodikat valamelyik tagországban tartjuk, hogy a helyi kutatói közösséggel találkozhassunk. Én a magyar elnökség idejére hívtam meg a testületet" - ismertette a tanácskozás hátterét az akadémikus.
Adósságféket kell az alkotmányba építeni Navracsics szerint
Navracsics Tibor az alkotmányosságba vetett hit megrendülésével, Szájer József a jelenlegi alaptörvény ideiglenességével és a XXI. század kihívásaival indokolta az új alkotmány elfogadásának szükségességét egy nemzetközi szakértői konferencián pénteken.
Csaba László: az épített örökségnek az országimázs részévé kell válnia
Csaba László közgazdász egy nemzetközi örökségvédelmi konferencián kedden úgy fogalmazott: a magyar építészeti örökség jelenleg nem része sem a nemzeti tudatnak, sem az országimázsnak, ennek a jövőben meg kell változnia.