#MTA

„Hosztesznek is jelentkeztem” – szórólapozással és bútorbolti eladóként kezdte pályáját az MTA új elnöke

A rendszerváltáskor doktorált, de nehezen tudott elhelyezkedni tudósként. Aztán egy svéd ösztöndíj, majd a CEU 5000 dolláros csekkje segítette, négy és fél év Arizona után lett állása idehaza. Elnöki pályázatának megírásában segítették azok a kollégák, akik egy HVG-cikk alá kommentelve adtak tanácsokat a Facebookon. Kiemelt célja a tudósok munkakörülményeinek javítása és hogy a tudományos eredmények jobban eljussanak a társadalomhoz. HVG-portré.


Minősíthetetlen hangnem vagy csak szakmai kritikák? Súlyos vádak az MTA most kinevezett főtitkára ellen

Többen megkeresték lapunkat, hogy szerintük Kecskeméti Gábor, akit az MTA főtitkárának választottak, főnökként, oktatóként gyakran nem megengedhető stílusban nyilvánul meg. Az érintett szerint csak egyenesen fogalmaz és az alacsony színvonalat kéri számon. Megpróbáltuk körüljárni a kérdést, hiszen a megújuló tudományos élet egyik fontos posztját foglalta el az irodalomtörténész, de a végkövetkeztetést az olvasónak kell levonnia.










A Fidesz tűzzel-vassal átszervezte, a kutatók visszacsinálnák: mi vár a kormányváltás után az akadémiai rendszerre?

A választás után néhány nap alatt dőlt össze az akadémiai rendszer átalakítása, amit a kormány 2019 óta az érintettek folyamatos tiltakozása ellenére véghez vitt. A tudományos élet jövőjét azonban egy másik választás is érdemben befolyásolhatja: az MTA hamarosan egy új elnök személyéről dönt. Megkérdeztük a jelölteket, hogy mit gondolnak az intézethálózat jövőjéről. FRISSITETT








„Fösvény, kit pénze gondja öl meg” – nyugdíj-előtakarékosságból kapta „az évszázad könyvadományát” az MTA

Rozsondai Marianne könyvtörténész férjével együtt páratlan ősnyomtatvány-gyűjteményt vásárolt és adományozott az Akadémiának, ahol 42 éven át dolgozott, Arany János főtitkári szobájában. „Amikor megfogom őket, azt érzem, hogy kezemben a történelem”, mondja, és azzal biztat, hogy ezek a kötetek valószínűleg tovább megmaradnak, mint a múlt század elején savas papírra nyomott kiadványok. HVG-portré.


Kristóf Luca szociológus: Amióta megjelent a könyvem, páran mondták, milyen bátor vagyok

A tudományos élet jó közeg a krimihez – mondja Kristóf Luca kutató, aki tudományos munkái után a Halál az Akadémián című krimivel állt elő. A fordulatos történetben az MTA-elnök választása előtt megölnek egy fiatal, ellenzéki érzelmű kutatót. De hogy kerül egy kortárs krimibe politikai szál? Miért nézik le a bölcsészeket, társadalomkutatókat a politikusok? És miben hasonlít a tiszás elit a fideszeshez?