A világ műanyagválsága ma már nem csupán környezetvédelmi ügy, hanem gazdasági és reputációs kérdés is. A divatiparban és az e-kereskedelemben egyre több márka ismeri fel: a fenntarthatóság nem opcionális extra, hanem a hosszú távú túlélés feltétele. A DS Smith – a fenntartható csomagolási megoldások egyik globális vezetője – jóval a trendek előtt megkezdte az átállást, és ma már nemcsak fogyasztói, hanem ipari csomagolások terén is élen jár.
30 tonna telefontok-hulladék keletkezik minden évben, a probléma pedig egyre csak súlyosbodik. A legtöbb kiegészítővel az a baj, hogy műanyagból készül, és végül a kukában landol – van, hogy idejekorán. De mit tehet a felhasználó? Meglepően sokat.
Ígéretes eljárást dolgoztak ki a Northwestern Egyetem szakemberei: már szelektálni sem kell a műanyagot az újrahasznosításhoz, ráadásul sokkal olcsóbb az egész, mint a jelenlegi módszerekel.
Amerikai és kínai kutatók közös munkájának köszönhetően kezdheti el használni az ipar azt a műanyag-feldolgozási eljárást, amely nemcsak hatékony, de jóval egyszerűbb is, mint az eddigi megoldások.
Egy friss kutatás szerint 2030-ra évente közel 22 milliárd műanyag zacskó kerülhet az európai háztartásokba – csak a divatcikkek miatt. A kérdés már nem az, hogy szelektíven gyűjtjük-e a szemetet, hanem az, hogy miért gyártják le egyáltalán.
Vannak a hétköznapi életben olyan dolgok, amelyeknek sosincs vége. Ilyen a vásárlás és az ezt követő folyamatok is: az elpakolás, főzés, mosogatás és végül a szemét kihordása. Hazafelé szatyrokat cipelünk, indulásnál a szemetet visszük ki magunkkal. De miért van az az érzésünk néha, hogy több szemetet termelünk, mint amennyi az étel vagy a ruha volt, amit megvettünk?
Amerikai kutatók először számszerűsítették, mennyibe is kerül az egészségügyi rendszereknek, hogy a világot elárasztotta a műanyag. A műanyagipari cégek inkább más irányba mutogatnak.
Sok idő, egy inflációs válság, számos szigorítás és egy nagyobb higiéniára késztető világjárvány telt el azóta, hogy a műanyagmentes július utoljára foglalkoztatta a HVG-t. Most megint nekifutottunk, és azt néztük meg, javult vagy romlott a helyzet 2019 óta.
Egyre többször hallani a műanyagok, azon belül is a mikroműanyagok káros hatásairól. Ennek ellenére sokan használnak ilyen edényeket, és sokszor ezekben melegítenek ételeket. Nem is gondolnak arra, hogy mennyire rosszat tesznek ezzel a szívüknek.
Az Atlanti-óceán északi részén a becslések szerint 27 millió tonna nanoműanyag úszik – állapította meg egy új holland kutatás.
Néhány egyszerű jel felhívja a figyelmünket arra, ha eljött az idő az ételtároló dobozunk kidobására. Az sem mindegy, miből készült, a silány minőségű dobozokból ugyanis sok mikroműanyag oldódik ki.
Amerikai és brit kutatók olyan újrahasznosítási eljárást fejlesztettek ki, ami nemcsak környezetkímélőbb az eddigieknél, de olcsóbban termeli a műanyagot, mintha újat kellene gyártani.
Az Edinburgh-i Egyetem kutatói szerint a globális műanyaghulladék problémáját is segíthet orvosolni az az eljárás, amely során baktérium készít fájdalomcsillapítót a PET-palackokból.
Francia kutatók vizsgálata szerint sokkal több a veszélyes mikroműanyag az üvegpalackokban lévő italokban, mint a műanyagban tároltaknál – az eredmények a szakembereket is meglepték.
A műanyagok közismerten lassú lebomlása fényében ígéretes egy japán kutatók által létrehozott olyan új műanyag, ami éppen annyira erős, mint jelenlegi alternatívái, viszont igen könnyen lebomlik, méghozzá veszélytelen vegyületekre.
Mindössze 80–90 napos lehetett az a madárfióka, ami bizonyára az elfogyasztott műanyag mennyiségétől pusztult el. A kutatók még sosem láttak ilyet.
Új, molekuláris szintű megoldás hozhat forradalmat a jelszavak tárolásában. Ugyan egyelőre még nem tökéletes, de ígéretes, és ha beválik, annak a környezet is örülhet.
Norvég kutatók szerint a műanyagban lévő vegyi anyagok olyan hatással vannak a szervezetre, mint a kávé, de annál sokkal gyorsabban lépnek működésbe.
Brit kutatók vizsgálata kimutatta, hogy bizonyos, a kórházi fertőzésekért felelős baktériumok lebonthatják az orvosi műanyagot, így pedig bekerülhetnek az emberi szervezetbe is.
Noha a fekete színű műanyagot még a szokásosnál is nehezebb újrahasznosítani, emiatt sok helyen tiltják is az alkalmazását, még mindig sokszor botlani bele egyszer használatos termékcsomagolásoknál, élelmiszerek tárolásánál, elvihető poharaknál. A felhalmozódó szemét feldolgozására találtak most ki egy frappáns és hatékony megoldást.
