Sokkoló felismerést hozott egy új nemzetközi kutatás: a tengeri madarak és más élőlények akár néhány kis műanyagdarabtól is elpusztulhatnak. Nem kilókról, nem maréknyi hulladékról van szó, hanem olykor néhány kockacukornyi mennyiségről, pár centis darabkákról. Ez pedig különösen aggasztó annak fényében, hogy percenként több mint egy szemetesautónyi műanyag hulladék kerül az óceánokba.
Néhány esetben szinte lehetetlen egy-két makacsabb szennyeződést (például izzadság- vagy gyümölcsfoltot) nyom nélkül eltávolítani egy hófehér ingből, japán kutatók azonban találtak erre egy hatékony, ráadásul környezetbarát módszert.
Mégiscsak jó lehet valamire a halmokban álló műanyaghulladék, az akkumulátorok elektródája mellett akár az üvegházhatású gázok elfogásában is hasznosíthatják őket. Persze, némi átalakítás után.
Szaúdi tudósok olyan baktériumokat találtak a tengerek vizében, amelyek képesek alkotóelemeire bontani a palackok gyártásához is használt műanyagot.
Hogyan tud fenntarthatóbbá válni egy cég, ha termékének pont az a lényege, hogy nagyon magas minőségű műanyagból van? Segít-e bármit pár napelem, a papírra váltott csomagolóanyag, vagy az, hogy Európa közepén gyárt? És miért állíthatja azt a Lego, hogy károsanyag-kibocsátása nem is tőle származik?
A spermiumszám évente körülbelül 1 százalékkal csökkent világszerte az elmúlt 50 évben. Kutatók szerint ez erős összefüggést mutat a műanyag-adalékanyagok használatával, és különösen veszélyesek e téren a műanyag tárgyak lágyítószereként alkalmazott ftalátok, valamint az ezzel éppen ellentétes hatású biszfenolok. Előbbiek kimutatható méhen belüli káros hatásai közé tartozik a kisebb péniszméret, valamint a nemi szervek és a végbélnyílás közötti rövidebb távolság. Litkai Gergely, akinek a környezetvédelem nagyon fontos ügy, készített egy prezentációt megoldási javaslatokkal a műanyag és a termékenység kölcsönhatásairól. Mi lenne, ha a műanyagmentes július gumimentes is lenne, vagy ha a szexnél is kellene betéti díjat fizetni?
Leküzdi a műanyagok legnagyobb problémáját, a lassú bomlást egy újfajta anyag, mely bambuszból készül, és semmivel sem rosszabb a hagyományos társánál.
Brazil kutatók arra figyelmeztetnek, a mikroműanyagok már a csontokat is beszennyezik, ami számos problémát eredményezhet.
A világ műanyagválsága ma már nem csupán környezetvédelmi ügy, hanem gazdasági és reputációs kérdés is. A divatiparban és az e-kereskedelemben egyre több márka ismeri fel: a fenntarthatóság nem opcionális extra, hanem a hosszú távú túlélés feltétele. A DS Smith – a fenntartható csomagolási megoldások egyik globális vezetője – jóval a trendek előtt megkezdte az átállást, és ma már nemcsak fogyasztói, hanem ipari csomagolások terén is élen jár.
30 tonna telefontok-hulladék keletkezik minden évben, a probléma pedig egyre csak súlyosbodik. A legtöbb kiegészítővel az a baj, hogy műanyagból készül, és végül a kukában landol – van, hogy idejekorán. De mit tehet a felhasználó? Meglepően sokat.
Ígéretes eljárást dolgoztak ki a Northwestern Egyetem szakemberei: már szelektálni sem kell a műanyagot az újrahasznosításhoz, ráadásul sokkal olcsóbb az egész, mint a jelenlegi módszerekel.
Amerikai és kínai kutatók közös munkájának köszönhetően kezdheti el használni az ipar azt a műanyag-feldolgozási eljárást, amely nemcsak hatékony, de jóval egyszerűbb is, mint az eddigi megoldások.
Egy friss kutatás szerint 2030-ra évente közel 22 milliárd műanyag zacskó kerülhet az európai háztartásokba – csak a divatcikkek miatt. A kérdés már nem az, hogy szelektíven gyűjtjük-e a szemetet, hanem az, hogy miért gyártják le egyáltalán.
Vannak a hétköznapi életben olyan dolgok, amelyeknek sosincs vége. Ilyen a vásárlás és az ezt követő folyamatok is: az elpakolás, főzés, mosogatás és végül a szemét kihordása. Hazafelé szatyrokat cipelünk, indulásnál a szemetet visszük ki magunkkal. De miért van az az érzésünk néha, hogy több szemetet termelünk, mint amennyi az étel vagy a ruha volt, amit megvettünk?
Amerikai kutatók először számszerűsítették, mennyibe is kerül az egészségügyi rendszereknek, hogy a világot elárasztotta a műanyag. A műanyagipari cégek inkább más irányba mutogatnak.
Sok idő, egy inflációs válság, számos szigorítás és egy nagyobb higiéniára késztető világjárvány telt el azóta, hogy a műanyagmentes július utoljára foglalkoztatta a HVG-t. Most megint nekifutottunk, és azt néztük meg, javult vagy romlott a helyzet 2019 óta.
Egyre többször hallani a műanyagok, azon belül is a mikroműanyagok káros hatásairól. Ennek ellenére sokan használnak ilyen edényeket, és sokszor ezekben melegítenek ételeket. Nem is gondolnak arra, hogy mennyire rosszat tesznek ezzel a szívüknek.
Az Atlanti-óceán északi részén a becslések szerint 27 millió tonna nanoműanyag úszik – állapította meg egy új holland kutatás.
Néhány egyszerű jel felhívja a figyelmünket arra, ha eljött az idő az ételtároló dobozunk kidobására. Az sem mindegy, miből készült, a silány minőségű dobozokból ugyanis sok mikroműanyag oldódik ki.
Amerikai és brit kutatók olyan újrahasznosítási eljárást fejlesztettek ki, ami nemcsak környezetkímélőbb az eddigieknél, de olcsóbban termeli a műanyagot, mintha újat kellene gyártani.
