És itt nem kizárólag a házi méhekre gondolt hanem minden be- és megporzóra a zCast legújabb adásának ökológus vendége, Bihaly Áron, aki számos méhes kérdésre választ ad. Miben más a házi és a vadméh? Mik fenyegetik a megporzókat? Mi lenne velünk nélkülük és mit tehetünk értük? Van egy jó híre is: itthon elég, ha csak megvédjük őket, mert ha számuk fogyatkozik is, de legalább még vannak.
Ezúttal kicsit meg kellett dolgozniuk az olvasóknak a főpolgármester lejáratásáért.
A kormánypártok jelöltje gazcsokrot kötött a főpolgármesternek, aki szerint ezzel az egérárpa oldalára állt.
Kevesebb méz és gyümölcs, elszálló lepkék, versenyző virágok, virágos mezők nélküli Pilis, elhervadó ökoszisztémák. Mire számíthatunk, ha eltűnnek a méhlegelők?
Veszprém kezdte, de Budapesten lett ügy a méhlegelőkből. Van, ahol beporzó hadművelet, másutt fenntartható gyepgazdálkodás, vagy épp a szerény zöld folyosó névre hallgatnak a vadvirágos programok, amiket a beporzó rovarok kedvére a sokszínűbb ökoszisztémák érdekében indítottak Veszprémtől, Székesfehérváron át Budapestig.
Az akkor megfogalmazott javaslat ma is megállja a helyét, sőt, ha úgy tetszik több mint másfél évszázadnak kellett eltelnie, hogy központi programokkal támogassuk a beporzókat, immár a városokban is. Kis méhlegelő-történelem a múzsák ókori lakhelyétől a vadvirágos városokig. Összeállításunkból kiderül az is, merre keressük a méhlegelőket, ha virág- és rovarnézőbe mennénk.
A méhészek most már az osztrák fővárosban is könnyen kideríthetik, hová érdemes költöztetni a méhkasokat.
A lapnak tavaly augusztusi cikke miatt kellett helyreigazítást közölnie.
Azt akarták bebizonyítani, hogy a Karácsony Gergely vezette főváros parkjai elhanyagoltak, de nem sikerült. Egy állami tulajdonú területen fotózott gaz nyerte meg a pályázatot.
Jobb hellyé akarják tenni a Népligetet.
Az idei szárazság a kiskerteket is megviseli. Megmenthetők-e a kókadó növények? Létezik-e fenntartható kert a drasztikus klímaváltozás közben? Az erdőkivágások megkönnyítése is felértékeli a hobbikertészek munkáját.
A világ legfontosabb élőlényei a beporzók, nálunk jellemzően a méhek, ma van a világnapjuk. A méhek azonban nem csak a méztermelő házi méheket jelentik, hanem egy sor vad, de szintén nagyon fontos szolgáltatás nyújtó egyéb rovarfajt is. Sok virágos területre lenne szükségük, hogy érdemben segítsék a növények szaporodását, az életközösségek fennmaradását, és hogy nekünk is legyen elég ennivalónk.
Negyedmillió forint az eszmei értéke a ritka orchidea-félének, ami mellett két további védett virágfaj is megjelent a méhlegelőn.
A Gellért-hegy lejtőit látva senki ne lepődjön meg: direkt kaszálják sávosan a területet.
Amikor fűkaszákkal esett neki egy méhlegelőnek a Fidesz ifjúsági tagozata, a Főkert úgy reagált: aki segíteni akar, az inkább jelentkezzen önkéntesnek. Mi így tettünk, és a természet addig homogén zöldje jelentéssel bíró formákká bomlott szét előttünk.
Az utóbbi időben a gyepművelés új, pontosabban ősi formái is politikai fegyverré váltak a fővárosi vezetéssel szemben. De miért is van szükség méhlegelőre a városban? – kérdeztük Bardóczi Sándor budapesti főtájépítésztől.
A főpolgármester szerint így nehéz lesz a kormánypártiaknak bizonyítania, hogy ő csak egy szemüveges budapesti.
Magbombákat készítenek, majd bevetik a legelő(t)n.
A Főkert a Facebookon üzente meg, hogy tudnak feladatot adni annak, aki tenni szeretne, de kérik, „soha ne vágjanak bele szaktudás vagy szakmai egyeztetés nélkül egy közterületen található zöldfelület fenntartásába”.
Méhlegelőt kaszált le a Fidesz ifiszervezete, majd elbüszkélkedett vele.
