Drasztikusan csökkent a méhek száma az utóbbi években – figyelmeztetett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) a méhek napja alkalmából kiadott közleményben. Emlékeztettek, a méhek beporzók, amiket pedig az Earthwatch Institute természetvédelmi szervezet három éve

a bolygó legfontosabb élőlényeinek nyilvánított.

A méhek jelentőségéről Sárospataki Miklós egyetemi docenst, a MATE Állattani és Ökológiai Tanszékének munkatársát idézték, aki szerint a méhek a mérsékelt égöv legfontosabb beporzói, viszont a méhek alatt nem csak a házi méhet kell érteni, hanem az összes többi vadon élő méhfajt is. Ezekből a fajokból itthon nem kevesebb, mint 700-at tartanak nyilván, világszerte pedig 20-22 ezerre becsülik számukat.

MTI

És, hogy mi a jelentőségük? Természetesen a beporzás, vagyis a virágpor bibére juttatása, ami elengedhetetlen a növények ivaros szaporodásához. A beporzás fontos ökoszisztéma szolgáltatás: általában az életközösségek alapjául szolgáló növényvilág 70-80 százaléka, a mezőgazdasági termelést nézve pedig az emberi táplálékoknak átlagosan harmada függ az ezt végző rovaroktól.

A méheket azonban számos veszély fenyegeti, amik miatt az utóbbi évtizedekben világszerte erős visszaesést mutat változatosságuk, faj- és egyedszámuk. A csökkenés hátterében legfőképp a következők állnak:

• az egyre intenzívebb emberi területhasználat;
• a természetközeli élőhelyfoltok számának és kiterjedésének csökkenése, vagyis a méhek elvesztik virágokban gazdag táplálkozó- és a búvó/fészkelőhelyeiket;
• a kemikáliák nagymértékű alkalmazása,
• az inváziós fajok terjedése.

A vadméhfajok jelentős részének előfordulási gyakorisága csökken, bizonyos fajok el is tűntek már, és az utóbbi évtizedekben a házi méhekkel is egyre több a gond, újfajta betegségek, kártevők tizedelik őket. A védelemre tehát mindkét csoport rászorul, annál is inkább, hiszen a házi méhek nem minden növényt tudnak hatékonyan megporozni, vagyis a „megporzási krízist” nem lehet csak velük megoldani, ehhez szükség van vad társaikra is.

Pexels

A vad- és házi méhek érdekében ezért fontos lenne

• az intenzív emberi területhasználat visszafogása,
• virágzó növényekben gazdag szegélyek fenntartása az agrártájakban az egész szezon folyamán,
• még az olyan virágzó kultúrák esetében is szükség van ezekre a szegélyekre, mint a napraforgó vagy a repce, mert ezek csak rövid ideig kínálhatnak táplálékot, a virágzási idejükön túl agrársivataggá válnak a csak velük bevetett táblák, ahol sem táplálákot, sem fészkelőhelyeket nem találnak a fontos rovarok;
• a városi élőhelyek, zöldterületek kevésbé intenzív kezelése (méhlegelők);
• de megfelelő növények telepítésével bárki létrehozhat a saját lakóhelyén is megporzóbarát fészkelő- és búvóhelyeket.

A méhek világnapján az Országos Magyar Méhészeti Egyesület retro kisfilmeket gyűjtött csokorba, és együttműködési megállapodást írt alá a gyümölcslégyártó Sió-Eckes Kft.-vel, amely kommunikációs kampánnyal, edukációs eseményekkel, saját telephelyein pedig méhlegelők létrehozásával támogatja a méhek ügyét.

A Főkert Zrt. pénteken a Facebookon is emlékeztetett, hogy folytatják a Vadvirágos Budapest programot, idén 38 rovarbarát zöldfelületet jelölnek ki összesen 30 hektáron, a tavalyi tapasztalatok és egyeztetések nyomán némileg módosított helyszíneken. Ezeket térképre is rakták, sőt tanácsokkal is szolgálnak azoknak, akik saját környezetüket, kertjüket szeretnék méhlegelővé alakítani. Ja, és persze ne feledkezzünk meg a Magyar Természettudományi Múzeumban a közelmúltban megnyílt beporzótárlatról sem!

Kovács Zoltán megtekintette a beporzóshow-t

Megnyílt Európa legnagyobb beporzótárlata a Magyar Természettudományi Múzeumban, a megnyitón Kovács Zoltán államtitkáron kívül részt vett Rúzsa Magdi is.

Címlapi képünkön egy földi poszméh látható.