Leástak a sarki talajba, nagyon fontos mikrobákat találtak egy műanyag felszínén
Svájci kutatók összesen 19 baktériumtörzsből és 15 gombából vettek mintát, hogy kiderüljön: melyik képes alacsony hőmérsékleten is bontani a műanyagokat.
Svájci kutatók összesen 19 baktériumtörzsből és 15 gombából vettek mintát, hogy kiderüljön: melyik képes alacsony hőmérsékleten is bontani a műanyagokat.
A németországi Alfred Wegener Intézet kutatói arra voltak kíváncsiak, milyen állapotban vannak a sarki jégtáblák alján növő algák. Az eredmény duplán meglepte őket.
Nem tűnik fogyasztóbarátnak a nemrég bevezetett rögzített italoskupak. Kérdés, hogy az új csomagolás segíthet-e a bolygót elborító műanyaghulladékok problémáján.
Vajon az emberek egészségéért aggódik, vagy csak az új, vajas receptkönyvét népszerűsíti James Martin?
A műanyagszennyezés harmadát adó polipropilént – ami alapesetben több száz év alatt bomlik le – mindössze 140 nap alatt bontja le két gomba, az Aspergillus terreus és az Engyodontium album, állapították meg ausztrál tudósok.
A brazil Paranai Szövetségi Egyetem kutatói szerint a Föld egyértelműen belépett az antropocén néven ismert földtörténeti korba, amit egy újabb elszomorító felfedezés bizonyít.
Az amerikai 5 Gyres Intézet szakemberei szerint a világ óceánjai egyre rosszabb állapotban vannak, húsz év leforgása alatt pedig óriási mennyiségű műanyag szemét kerülhet még bele.
Kutatók tengeri madarakon vizsgálták a plasztikózisnak nevezett betegséget. Már egészen fiatal madaraknál is kimutatták, amelyeket a szülők vélhetően a táplálék közé keveredett műanyaggal etettek.
A Fomes fomentarius gombafajból többféle anyagot is létre lehet hozni, melyek amellett, hogy remekül kiváltják a műanyagot, még a hulladékkérdést is megoldhatják, ugyanis biológiailag lebomlanak.
A NASA egyik mérnöke alapította azt a céget, amelynek célja, hogy ételt készítsen az űrhajósoknak az űrben. A fejlesztés azonban a Földön is hasznos lehet.
A környezetbarátabb műanyag-felhasználással kapcsolatos vállalások kétharmada nem, vagy csak részben valósul meg – derítette ki a Deutsche Welle. Ebben a cikkben megmutatjuk, hogyan szegik meg az európai élelmiszeripari vállalatok a saját ígéreteiket, és hogyan vonhatná őket felelősségre a jogalkotás.
Az ausztrál RMIT Egyetem kutatói a mágnesesség segítségével gyűjtik össze a vízben lévő mikroműanyagot. Ez a megoldás gyorsabb, költséghatékonyabb és környezetkímélőbb is, mint az eddigi módszerek.
Hathatós megállapodás hiányában a műanyagtermelés megduplázódhat a következő 10-15 évben, 2050-ig pedig akár meg is háromszorozódhat.
A legjobb környezetvédelmi szándék is a visszájára fordulhat, de az amerikai New Jersey államban már dolgoznak a megoldáson.
A pénz az utcákon és parkokban található szemét eltakarításának költségeihez járul hozzá.
Az amerikai Texasi Egyetem tudósai olyan műanyagot fejlesztettek ki, ami képes megváltoztatni a szerkezetét attól függően, hogy éri-e napfény. A kutatók elmondása szerint a természet inspirálta őket, és úgy tűnik, sokféle területen fel lehet majd használni.
A Robo-fish nevű szerkezetet a brit Surrey Egyetem egyik hallgatója készítette, a mérnököknek pedig annyira megtetszett, hogy el is készítik a használható változatot belőle.
Új utakat nyithat a műanyag-feldolgozásban amerikai kutatók projektje: akár többször is vissza lehet állítani a használt műanyagot eredeti állapotába.
A különféle műanyagokban, textíliákban, valamint a tűzoltó habokban jelenlévő vegyi anyagok megengedett határértékét több lépcsőben csökkentenék, a cél az, hogy ezek ne kerüljenek vissza a gazdasági körforgásba.
Az átlátszó fa helyettesítheti többek közt a polipropilént, a polivinil-kloridot, azaz a PVC-t, az akrilt, de még a polietilént is.