64 160 milliárd forint: ennyibe kerül, hogy ön eldobja a csikket, még akkor is, ha a kukába
Felfoghatatlan pénzeket emészt fel a rendkívül környezetszennyező, műanyagtartalmú cigicsikkek okozta károk felszámolása.
Felfoghatatlan pénzeket emészt fel a rendkívül környezetszennyező, műanyagtartalmú cigicsikkek okozta károk felszámolása.
Tudjuk, hogy a természetben kárt tesznek, és hogy ránk nézve is károsak, ám most a Duke Egyetem vizsgálatából kiderült, hogy akár az agyunkba is eljutnak a mikroműanyagok.
Az éghajlatváltozás hatásai közepette kiemelt figyelmet kapnak az újrahasznosítás terén tett felfedezések és találmányok. Egyetlen PET-palack esetében is számít, hogy az hulladékként végzi, vagy valami más készül belőle. Az amerikai TIME magazin összegyűjtötte az idei év 200 legjobb találmányát, melyekből most bemutatjuk az újrahasznosítás terén kiemelt hét terméket.
A benyújtók szerint képtelenség minden műanyagpalackot újrahasznosítani, és az ezt hirdető óriásvállalatok félrevezetik a fogyasztóikat.
Amerikai kutatók szerint genetikai és környezeti tényezők együttes hatása állhat az autizmus, valamint a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar egyre gyakoribb kialakulása mögött. Most ez utóbbi, vagyis a környezeti tényezők listájára vettek fel két újabb tételt.
Ha minden a mostani, lineáris forgatókönyvek szerint megy tovább, azaz a vállalatok számára a profit és a növekedés marad a kizárólagosan meghatározó tényező, a fogyasztók pedig nem minimalizálják a fogyasztásukat, akkor a megoldatlan hulladékkérdés mellett hamarosan komoly nyersanyaghiánnyal is számolhatunk. Vélemény.
Számos veszélyt rejthet, hogy már a felhőkben is mikroműanyagokra bukkantak japán kutatók – ez ugyanis a szennyezés mind könnyebb terjedéséhez vezethet, és még az üvegházhatású gázok kialakulásában is szerepük lehet.
A papírpoharak belsejében lévő bioműanyag nem minden esetben bomlik le, ami mikroműanyaggal szennyezheti a környezetet, és ivás közben bekerülhet a szervezetbe is.
Kilenc különböző mikroműanyagot találtak az emberi szív szöveteiben a kutatók, és az is kiderült, hogy műtét közben is jut belőlük a szervezetbe.
A Kaliforniai Tudományos Akadémia és az Oxfordi Egyetem tudósait is magába foglaló nemzetközi kutatócsoport 85 korallzátonyt vizsgált meg a világ különböző pontjain, hogy kiderüljön, mennyire szennyezettek. Az eredmény mindenkit meglepett.
Amerikai kutatók a mikroműanyagok és a műanyagból készült vágódeszkák kapcsolatára voltak kíváncsiak. Összességében arra jutottak, hogy a legjobb, ha mellőzzük az ilyen konyhai segédeszközök használatát.
Arra kíváncsi a Greenpeace Magyarország és a Humusz Szövetség, hogy a lebomlóként kínált műanyag zacskók valóban lebomlanak-e a komposztban, és ha igen, mennyi idő alatt.
Mikroműanyagot találtak az Ocean Race nevű világ körüli vitorlásverseny során vett vízminták mindegyikében.
Ezt javasolja az Európai Unió azon a párizsi fórumon, amely megpróbálja felvenni a harcot az egyre növekvő műanyagszennyezés ellen, amely drámai mértékben megnövekedhet, ha a műanyagok előállítása a háromszorosára emelkedik 2060-ban.
Nagyon nem mindegy hol, milyen körülmények között végzi a bioműanyag-szemét: az óceánban ugyanis a jelek szerint ugyanúgy nem bomlik le, mint a hagyományos műanyag.
Svájci kutatók összesen 19 baktériumtörzsből és 15 gombából vettek mintát, hogy kiderüljön: melyik képes alacsony hőmérsékleten is bontani a műanyagokat.
A németországi Alfred Wegener Intézet kutatói arra voltak kíváncsiak, milyen állapotban vannak a sarki jégtáblák alján növő algák. Az eredmény duplán meglepte őket.
Nem tűnik fogyasztóbarátnak a nemrég bevezetett rögzített italoskupak. Kérdés, hogy az új csomagolás segíthet-e a bolygót elborító műanyaghulladékok problémáján.
A műanyagszennyezés harmadát adó polipropilént – ami alapesetben több száz év alatt bomlik le – mindössze 140 nap alatt bontja le két gomba, az Aspergillus terreus és az Engyodontium album, állapították meg ausztrál tudósok.