A műanyag napjaink egyik legnagyobb problémája – az előállítása mellett főleg az, hogy mi is történik vele a használatot követően, ugyanis nagyon lassan bomlik csak el, és közben is szennyezi a környezetet. Első olvasásra furcsának tűnhet, de a megoldást egy Fomes fomentarius nevű gombafaj jelentheti – kutatók szerint ugyanis ez sok esetben kiválthatja majd a műanyagot.
Ezzel pedig a természet is jól járhat: szemben a nehezen lebomló, hagyományos műanyagokkal, melyekből valóságos hulladékhegyek képződnek számos esetben, a gombaalapú anyagok biológiailag lebomlanak, használatot követően pedig újra is lehet őket hasznosítani.
A Fomes fomentarius azért lehet megfelelő a feladatra, mert különféle tulajdonságú anyagokat tud létrehozni – puhát, szivacsosat, keményet és fásat egyaránt. A kutatókat lenyűgözte a gomba struktúrája, és hangsúlyozták: ha a természet valamit ilyennek alkot meg, annak – túl azon, hogy szép –, valamilyen rendeltetése is kell, hogy legyen.
És ezen gombafaj esetében eddig is volt már: a fatörzs oldalából kinövő gombát az emberek már évezredek óta használják tűzgyújtásra, lévén könnyen gyullad.
Mint az a Science Advances folyóiratban közölt kutatásból kiderül, a Fomes fomentarius különlegessége, hogy három rétegű: az egyes rétegek pedig eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, tehát a hasznosítás módja is különbözhet.
- A kemény külső réteg például szélvédők ütésálló bevonataként használható,
- a puha középső réteg bőrszerű, és képes lehet utánozni azt,
- míg a harmadik a fához hasonlít.
A kutatók számos tesztnek vetették alá az egyes rétegeket, hogy tanulmányozzák őket, és megállapítsák, hogy mire lehetne őket használni.
Már annyi műanyagszemetet termelünk, hogy az újrahasznosítás önmagában kevés
Ma már annyi műanyaghulladékot termel az ember, hogy az újrahasznosításuk szinte nem is csökkenti a probléma súlyát.
Mint a The Verge írja, már most növekszik az érdeklődés a gombaalapú csomagolóanyagok, textíliák és építőanyagok iránt – a kutatók pedig már el is készítették az első fejhallgató prototípusát a micélium nevű anyagból, ami gombafonalakból épül fel.
Arra azonban nem érdemes számítani, hogy a gomba egy csapásra megoldja a műanyagproblémát – például erdőkből nem lehet betakarítani, mivel túl nagy kárt tenne a környezetben. Sőt, a gomba genomját is célszerű lehet módosítani, hogy egyes kívánt tulajdonságok hangsúlyosabbak legyenek.
Az is komoly feladat még, hogy a gombaalapú anyagok – amellett, hogy biológiailag le tudnak bomlani – tartósak is legyenek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
