Victor Vasarely-nek több helyütt láthatók épületeket díszítő művei: Párizsban, Berlinben, Caracasban és Győrben is. A párizsi munkák egyike, az RTL-székház homlokzatát borító mű azonban egy hamarosan meginduló per tárgyává vált. Kinetikus kompozícióját avatatlan kezek nemrégiben alaposan eltorzították.
Meghalt Schéner Mihály; a festő-, grafikus- és szobrászművész, keramikus 86 évesen hétfőn Budapesten hunyt el - tájékoztatta Schéner Mihályné, az elhunyt menye az MTI-t.
Idő előtt lebontja a cseh alkotó, David Cerny szobrászművész az Európai Unió Tanácsának brüsszeli székházában azt az installációt, amely a cseh elnökség kezdetén sok vihart kavart, különösen a bolgár "guggolós vécé" miatt.
Kivételes időszak a magyar művészetben az 1909-14 közötti pár év. Színre lépett egy olyan - mai szóval - alternatív intézmény, amely progresszíven és céltudatosan működve szinkronba hozta Budapestet Európa művészeti központjaival. A Művészház nevű helyről és társaságról keveset tudtunk. A Magyar Nemzeti Galéria most rekonstruálja kiállításaikat. A kurátorral, Zwickl András művészettörténésszel beszélgettünk.
Február végén a párizsi Grand Palais-ban rendezte meg a Christie’s és a Pierre Bergé & Associés aukciósház a legendás divattervező, Yves Saint-Laurent és élettársa, Pierre Bergé kollekciójának árverését. Az aukció végül is, 373,5 millió euróval, rekordokat döntött. Mi került ennyibe és hová megy a pénz?
Alfons Mucha a Szépművészetiben. Beatles és Metallica, azaz Beatallica: műfajkeresztezés merészen. A Parno Graszt a Corvintetőn. Díjeső után a hazai mozikban: Gomorra, olasz-francia film. Mindenki hajtogatja a magáét: Papírrepülők, magyar film. A jazz és a dance találkozása az állóhajón. Nyisd nagyra: SzemFüles Fesztivál a Dürerben. Ajánlatok egy hétre a hvg.hu-tól!
Kik vannak a művészi aktképek mögött, milyen a lelkivilága annak, aki pénzért vetkőzik főállásban és órákig mustrálják a testét? Mit ír az illető a foglalkozása rovatba és mit gondolnak erről a rokonok?
Szelet vet Hiller István március 11-i bejelentésével. Alapvető változás küszöbén állunk: a kultúrára szánt közpénz megjelenik és "dolgozni kezd" egy magánkezdeményezés finanszírozásában. De mi a helyzet az állam saját gyűjteményeivel? S vajon valaha megvitatta-e a szakmával, hol a „köz” és a „magán” közti határ a kultúrában? A hvg.hu a szakmát, az OKM-et és a KOGART-ot is megkereste.
Június 26-án kelt a Kovács Gábor bankár fémjelezte művészeti alapítvány, a KOGART bejelentése, amely szerint elindul az úgynevezett Nemzeti Kortárs Gyűjtemény létrehozása. Különös fejlemény ez: eleddig nem fordult elő, hogy a kultúrában egy magánkezdeményezés a „nemzeti” jelzővel látta volna el saját magát. A KOGART nemzeti nagyintézményi funkcióra tör, vagy csak nem tudja, mit csinál?
Kemény állítások hangzottak el a Műcsarnokban egy konferencián. A profitorientált szféra egyre nagyobb területet hasít ki magának a kultúrában, méghozzá közpénzen, a nonprofit színtér rovására - állította Bencsik Barnabás kurátor, a Kortárs Képzőművészeti Exportiroda vezetője (nkki.hu). Szerinte ékes példa erre a Művészetek Palotája, amelynek semmi köze a kultúra valós igényeihez, s amelynek megvalósítását az ÁSZ is vizsgálta. A következő maga a Műcsarnok lehet?
