Orbán Viktor nem is olyan régen egy új, a német–francia hatalmi tengely helyébe lépő új észak-közép-európai erőközpontról beszélt. Érdekes lesz látni – mutat rá a német lap – miként találja meg a helyét Orbán ebben a feltételezett új hatalmi térben.
Saját követelései mellett – például: Nobel-díjat minden magyarnak! – a Magyar Kétfarkú Kutya Párt összeírta, mit várhat a svéd NATO-csatlakozás megszavazásért cserébe a Fidesz–KDNP, ha már a kormánypártok ezt nem hajlandók egyértelműen kimondani.
A 30 NATO-tagállam közül az utolsó előttiként Magyarország megszavazta a NATO bővítését Finnországgal. A szintén NATO-tagjelölt Svédország támogatását a bizonytalan jövőbe halasztották a magyar kormánypártok – indokaik és a beígért határidők már követhetetlenek.
A morális meghasonulásnak nagyon komoly politikai ára van – mondta a hvg360-nak Krekó Péter, a Political Capital igazgatója és a Center for European Policy Analysis vezető külső kutatója. Hozzátette, a magyar kormány a belpolitikai sikerét egyre inkább annak köszönheti, hogy mindig külső fenyegetéssel szemben védi meg teátrálisan, szabadságharcos módjára a magyar érdekeket, közben makacsul ragaszkodik a rossz külpolitikai döntésekhez. Az interjú a hvg360-on indult vitasorozat harmadik része.
Putyin legújabb ötlete, hogy atomfegyvereket telepít Fehéroroszországba.
Az EP-képviselő szerint Orbán az európai történelem sötét oldalára löki Magyarországot, leváltani mégsem az Európai Uniónak, hanem a magyaroknak kell.
Vlagyimir Putyin taktikai atomfegyvereket telepít Fehéroroszországba, az Egyesült Államok szerint viszont nincs mitől félni.
Brüsszelben úgy látják, hogy a magyar vezetés azért köti az ebet a karóhoz Finnország és Svédország NATO-csatlakozása ügyében, mert meg akarja kapni a befagyasztott milliárdokat, írja a német lap, mely Hegedűs Dániel külpolitikai szakértőt is megszólaltatja cikkében.
A magyar kormány csak maszatol, nem ad érdemi indoklást, miért nem támogatja a svédek felvételét a NATO-ba. A finn tagságra is csak akkor mondott igent, amikor a NATO-bővítés ellen szintén ágáló Törökország – a parlamenti szavazás a legújabb ígéret szerint hétfőn, március 27-én lesz.
Le kellene söpörni a külpolitika asztalát, és új hierarchiában újrateríteni azt – mondta a hvg360-nak adott interjúban Deák András, az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány munkatársa. A háborúval kapcsolatos magyar álláspont felgyorsította az ország izolációját, a kérdés az, hogy ez az imázs tetoválásként „beleég-e" Orbánba. Hozzátette, a háború maga nem elfogadható, de az energiakrízis a vártnál gyorsabban rendeződött, az egész szankciós rendszernek és Ukrajna támogatásának formálisan elviselhető költsége van. Az interjú a hvg360-on indult vitasorozat második része.
Ulf Kristersson csütörtökön az uniós állam- és kormányfők egyeztetésén találkozott Orbán Viktorral, a svéd sajtónak pedig korábban azt ígérte, meg fogja kérdezni a magyar kormányfőt, miért csak a finnek NATO-csatlakozásáról szavaz a magyar Országgyűlés.
Finnország NATO-tag lesz, de nem lehet felhőtlen az öröm: a magyar kormány 10 hónapig szívatta Helsinkit, Stockholm pedig fel sem lélegezhet még. De milyen hatással volt ez Magyarország megítélésére? Mit szóltak Hende Csaba ambiciózus utazásához? És milyen helyzetben van a finn politika NATO-csatlakozás közben, választások előtt? Ezekről beszélt a Fülkében Annastiina Kallius finn antropológus, aki 10 évet élt és kutatott Magyarországon.
A házelnök azt ígérte, hogy a svéd kérvény ratifikálásában nem Magyarország lesz az utolsó.
Orbán Viktor rossz úton halad, ha az Európai Uniót akarja zsarolni Svédország NATO-tagságának hátráltatásával – állítja Adrian Hyde-Price brit politikaprofesszor, a Göteborgi Egyetem nemzetközi- és biztonságpolitikai szakértője. A szakember szerint a svédek júliusra rendezik a vitáikat Törökországgal, annyira pedig Orbán Viktort sem tartja hülyének, hogy ezután is akadékoskodjon. Azt viszont megbocsáthatatlannak érzi, hogy a magyar kormány belpolitikai önérdekből nem akarja észlelni a biztonságpolitikai kockázatot, amit a hintapolitika eredményez.
Jelentős fordulat állt be a magyar politikában Ukrajnával összefüggésben – erről Szijjártó Péter számolt be, bár nem ezekkel a szavakkal. A külügyminiszter a NATO főtitkárával tárgyalt, ezt követően tette a bejelentést.
A magyar kormány azt hirdeti, hogy majd magunk megvédjük magunkat. Figyelmen kívül hagyja, hogy NATO-tagként nem kell a katonai képességek teljes spektrumának kialakítására törekedni. Nem mindenre, hanem csak a ránk háruló legvalószínűbb műveletek végrehajtására kell felkészülni, de azokra a legmagasabb szinten. Ehhez képest a magyar fegyverzetbeszerzés "tragikomikus" és átláthatatlan, írja volt honvédelmi miniszter szerzőnk.
Finnország kérdésében egy hét múlva szavaz a parlament.
A szabályokon alapuló nemzetközi rend tesztje az orosz-ukrán háború – mondta a hvg360-nak adott interjúban Tomka Béla történész, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti Tanszékének vezetője. Nagyon sok minden múlik azon, hogyan ér véget, például az, hogy ütközőzóna lesz-e Kelet-Közép-Európa, benne Magyarországgal. Közben fél szemmel mindenki Tajvant lesi, hiszen ha Kína megpróbálja elfoglalni, az még nagyobb hatással lenne a világgazdaságra. De vajon ez a háború hogyan ér véget? Eszkalálódhat harmadik világháborúvá, vagy nem lépnek be új szereplők? Az interjú a hvg360-on induló vitasorozat első része.
Sauli Niinistö finn elnök vasárnap védelmébe vette, hogy hazája esetleg Svédország nélkül fog csatlakozni a NATO-hoz.
Finnország csatlakozásáról március 27-én szavaz a magyar Országgyűlés, de Svédországról egyelőre nincs döntés.
