Seres László elfogott egy levet, amelyet a NATO-ügyben Svédországban és Finnországban tárgyaló küldöttség írt Orbán Viktor miniszterelnöknek. Ebből megtudhatjuk, hogy a hanyatló Nyugatnak vége, kiderül, mit javasol a fideszes küldöttség a béke elérésére, és hogy mi az a magas szint a demokráciában, amit a magyar kormány szerint ennek a két északi országnak el kell érnie.
Matti Vanhanen is megerősítette, hogy a magyar fél semmilyen feltételt nem támasztott a csatlakozási kérelem jóváhagyásához.
A magyar „vitarendező” delegáció vezetője vitába szállt a finn újságírókkal.
A finn külügyi bizottság alelnöke nemrég azt nyilatkozta, Finnországnak nincs mondanivalója a magyar parlament küldöttségének.
Kockázatnak nevezi a finn csatlakozást, pedig Oroszország csak olyan országokat támadott meg, amelyek nem NATO-tagok.
De nem az oroszok csinálják, nekik jogos biztonsági igényeik vannak.
Jens Stoltenberg a svéd miniszterelnökkel találkozik, amikor Hende Csaba és Németh Zsolt a házelnökkel beszélgetnek.
A svéd és finn NATO-csatlakozásról megtartott szerdai parlamenti vita után a már így is 7,5 hónapot “parkoltatott” téma újabb két hetet csúszik. A Házbizottság mai ülésére benyújtott új napirendi javaslat szerint a zárószavazást mégsem a jövő héten, hanem csak a március 20-i héten tartják.
Az ellenzéki képviselő úgy tudja, a házbizottság elé benyújtott legfrissebb napirendi javaslatban nem szerepel zárószavazás a témában.
Hét és fél hónap halogatás után az utolsók közt tárgyalta a magyar parlament a svéd és finn NATO-csatlakozás kérdését. A katonai szövetség bővítését támogatja a Mi Hazánk kivételével a teljes ellenzék és a kormány is. Mint a 4 órás vitában kiderült, tulajdonképpen a Fidesz és a KDNP is, de őket zavarja, hogy a két ország a magyar jogállamiságot kritizálja, ezért küldöttséget menesztenek oda "tisztázni" a dolgokat, emiatt pedig még az is lehet, hogy tovább tolják a NATO-s döntések végszavazását. Nézze vissza a vitáról a hvg.hu percről percre tudósítását!
A köztársasági elnök bízik az Országgyűlés „mielőbbi bölcs döntésében".
Szijjártó Péter szerint a kormány álláspontja egyértelmű, a Fidesz- és a KDNP-frakcióké viszont kevésbé.
Az orosz elnök az állami tévében arról is beszélt, számolniuk kell a NATO nukleáris képességeivel is.
A magyar külpolitika eredményeként évtizedekre megromolhatnak a magyar–ukrán kapcsolatok – nyilatkozta a HVG-nek Rácz András. Az egy éve tartó Ukrajna elleni orosz invázió következményeiről szólva a Német Külpolitikai Társaság tudományos főmunkatársa arról is beszélt, hogy a Nyugat is változott: miközben komoly újrafegyverkezésbe kezdett, az EU képes volt olyan szankciókat is elfogadni politikai célja eléréséért, amelyek az uniónak is gazdasági problémákat okoznak.
A magyar államfő a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóján vett részt Varsóban, a rendezvényen ott volt Joe Biden amerikai elnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is.
Az erről szóló hírében az MTI elfelejtette közölni, hogy Törökország mellett Magyarország a másik állam, amely még nem hagyta jóvá a svédek és a finnek csatlakozási szándékát.
Marcin Przydacz államtitkár, a lengyel elnöki hivatal külügyi irodájának főnöke elmondta: nem volt észlelhető lényegesebb véleménykülönbség a csúcs résztvevői között, mind a kilenc térségbeli vezető, valamint a csúcstalálkozón különvendégként részt vevő Joe Biden amerikai elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára „a minél mélyebb további együttműködés” fontosságát húzták alá.
Az amerikai elnök a Bukaresti Kilencek varsói találkozóján szólalt fel.
Az Európai Unió tagállamai közösen akarnak lőszert vásárolni először Ukrajnának, majd később saját maguknak is. Az ukrajnai háború felgyorsította a közös beszerzés gondolatát Brüsszelben – írja a Politico.
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin pár nap eltéréssel elmondott beszédükben szinte azonos hevességgel támadták az értékromboló dekadens Nyugatot. A NATO-ellenes kirohanásukban már voltak árnyalatnyi különbségek, igaz, az egyikük közvetlen ellenségének tartja a szövetséget, a másik pedig az egyik tagországát vezeti.
