Ha Lengyelország meg akarja lovagolni a lehetőséget, hogy nagy játékos legyen a kontinensen, akkor ki kell tartania hadserege erőteljes korszerűsítése mellett, és el kell érnie, hogy az USA méltányolja szerepét tényleges frontállamként, írja a konzervatív brit lap diplomáciai elemzője, Roger Boyes.
Jens Stoltenberg az észak-atlanti szövetség védelmi minisztereivel tanácskozott.
A hidegháború óta nem volt hasonlóra példa.
A legrangosabb biztonságpolitikai eseményen az EU- és NATO-tagállamok túlnyomó többsége képviselteti magát.
Szakadékot lát Prága és Budapest politikája között Petr Pavel, aki magabiztosan nyert a cseh elnökválasztáson az Orbán Viktor kampánymódszereit bevető Andrej Babissal szemben.
Miben reménykedhetünk? Mi állíthatja meg Magyarországot a diktatúrába és a szegénységbe vezető úton? Ezek szerzőnk kérdései. De vajon léteznek-e megnyugtató válaszok? Vélemény.
A Nyugat elveszítheti fontos szövetségesét, Törökországot, amely valójában Washingtont zsarolja Svédország NATO-csatlakozásának blokkolásával. A fő problémát a szíriai kurdok jelentik, mert ami az USA-nak stratégiai érdek, az Törökországnak egzisztenciális veszély.
Orbán Viktor a hívei előtt azzal érvel, hogy Magyarország ki akar maradni az új hidegháborúból, eközben Washington és Budapest között egyre feszültebb diplomáciai hidegháború zajlik, ami részben személyes okokra is visszavezethető. Egyelőre nem látszik, hogy mi hozna enyhülést a két ország viszonyában. Már a szövetség stabilitása a tét.
Fölényes győzelmet aratott a csehországi elnökválasztás második fordulójában a liberális Petr Pavel, s ezzel az EU mellett elkötelezett erők az államfői tisztséget is megszerezték.
Lokálissá kell zsugorítani a háborút – adta ki a stratégiai célt Orbán Viktor azon a héten, amikor Magyarország katonai szövetségesei megállapodtak, hogy közös felelősségvállalással küldenek támadófegyvereket az orosz erők ukrajnai kiűzésére.
Petr Pavel szerint Ukrajna készen áll a NATO-tagságra, és mire vége lesz a háborúnak, Európa legtöbb harci tapasztalattal bíró katonái lesznek az ukránok.
A miniszter török kollégájával tartott sajtótájékoztatóján azt is bejelentette: született egy kezdeményezés, amely felterjesztené Recep Tayyip Erdogan török elnököt a Nobel-békedíjra.
Először ismerte el a honvédelmi miniszter, hogy több száz főt küldenek el a magyar hadseregtől.
A török elnök egyedül Finnország csatlakozását hajlandó elfogadni.
Anglia tizennégy Challenger 2-vel segíti az ukránokat.
Toroczkai László, a Mi Hazánk vezetője szerint életveszélyes, hogy az első világháborút megelőző időkhöz hasonló, "vérgőzös, vért és háborút akaró hangulat van az európai politikusok között".
Putyin februárban vagy márciusban újabb nagyszabású offenzívára készül Ukrajnában, és egy évekig tartó, elhúzódó háborúra készül – mondták a Kremlhez közel álló bennfentesek a Bloomberg hírügynökségnek. Mindeközben Moszkva egy tűzszünetet is tető alá szeretne hozni, de csak azért, hogy időt nyerjen a feltöltődésre. Az, amit a Bloombergnek az orosz forrásai a háborúról mondtak, sok mindenben hasonló ahhoz, mint amit Orbán Viktor gondol róla. Az egyik közös pont, hogy Putyin mindenáron győzni szeretne.
A skandináv ország NATO-csatlakozását lehetetleníti el a stockholmi török követség előtt történt provokáció, aminek úgy tűnik, Moszkva állhat a hátterében.
A hivatalos indoklás szerint a hadsereg megújítása érdekében távolítják most el azokat a tiszteket a Honvédségtől, akik betöltötték a 45. évüket, és van minimum 25 évnyi szolgálati idejük. A lépéssel azonban a nemzetközi tapasztalattal rendelkező, a Nyugattal együttműködő katonákat építik le, miközben a védelmi miniszter a hírek szerint szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal.
A szoros török kapcsolat főként üzleti megfontolásokból táplálkozik, írja az osztrák lap szerzője, Gregor Mayer. Egy-két Orbán-közeli oligarcha igencsak együttműködik Erdogan hasonló vazallusaival.
