Mindenki, így még az elbocsátott katonák is csak találgatják, mi áll a honvédségnél zajló “tisztogatás” hátterében. Politikai okok? NATO-talanítás? Kapkodás? Vagy mindezek valamiféle egyvelege. Vannak, akik szerint most olyan folyamat megy végbe a hadsereg felső vezetésében, amilyen több évvel ezelőtt a külügyminisztérium berkein belül már végbement.
Szombaton Svédországban, vasárnap Hollandiában volt iszlámellenes tüntetés.
A határozott kijelentés azt követően érkezett, hogy Stockholmban egy radikális, svéd állampolgárságú politikus elégette a Korán egy példányát.
Ő békét akar, indokolta meg álláspontját egy választási vitaműsorban a cseh elnökjelölt.
A harmadikutasság sokszor még a nagyobb államok számára is csak illúzió vagy politikai szlogen – ezt jelzi az el nem kötelezett országok mozgalmának története.
Olekszij Reznyikov arra alapozza a kijelentését, hogy a nyugati szövetségeseknek megváltozott a gondolkodásmódja és már nem törődnek azzal, hogy Oroszország mit szól ahhoz, hogy ők Ukrajnát segítik hadianyagokkal.
A 2016-os puccskísérlet miatt körözik őket Törökországban. Az ügy gáncsolhatja a skandináv ország NATO-csatlakozásának előrehaladását.
A NATO erre fenntartott testülete nem engedélyezte a bevonulást. Koszovóban dúlnak az indulatok, miután az ortodox karácsony előestéjén egy albán férfi rálőtt két szerb fiatalra.
Az USA-ban eldől, hogy 2024-re marad-e esélye Donald Trumpnak visszafoglalni a Fehér Házat. Messiék vb-győzelme ide vagy oda, Argentínában egy elmaradt törlesztésnyire van az újabb államcsőd. És persze az idei évet legjelentősebben befolyásoló tényező, hogy meddig tart még az ukrajnai háború. Jeles és izgalmas kulturális és sporteseményekre is érdemes figyelni.
Svédország biztos abban, hogy Törökország hozzá fog járulni NATO-csatlakozásához, viszont nem fogja tudni teljesíteni Ankara minden feltételét – jelentette ki vasárnap Ulf Kristersson svéd miniszterelnök.
Minden alakulatot a vezérkari főnök parancsnoksága alá rendeltek azután, hogy lövöldözés volt az észak-koszovói Zubin Potok városban.
A NATO-főtitkár pontos dátumot nem mondott.
Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követően nagyon megerősödött a kémelhárítás a NATO-országokban. Különösen a balti államokban és Skandináviában, ahol közvetlenül fenyegetve érzik magukat – írja a brüsszeli Politico.
A Honvédelmi Minisztérium szerint Porkoláb Imre kinevezése jelentős lépés a magyar haderő és védelemipar szempontjából.
A Kremlhez köthető félkatonai szervezet Lettország, Litvánia és Észtország határátkelőiről és katonai aktivitásáról próbál információt gyűjteni, a nyugat nem kis aggodalmára.
A Lengyelországban becsapódó ukrán légvédelmi rakéták miatt ajánlotta fel a támogatását Németország.
2019 óta nem adnak ki erre engedélyt, de kedden a török külügyminiszter azt mondta, az embargó feloldása az egyik feltétele annak, hogy Törökország támogassa Finnország NATO-csatlakozását.
A volt német kancellár az orosz energiafüggésről és a háború lehetséges befejezéséről is beszélt.
Hetedik éve folyamatosan nő a fegyverkereskedelem a világban – állapította meg a SIPRI (Stockholm International Peace Research) most közzétett jelentése. Ebben még nem szerepel az idei év, pedig Putyin agresszióját követően drámai mértékben megnövekedtek a fegyverkezési kiadások a világon.
Meghosszabbítják az önkéntes tartalékosok kiképzését, megpróbálják felpörgetni a hadiipari innovációt, és még közelebb vonják a védelmi politika irányítását a miniszterelnökhöz, bár a centralizáció célja nem teljesen egyértelmű.
