A Neander-völgyi ember is készített multifunkcionális csonteszközöket, erről tanúskodik egy franciaországi lelet, amely azt bizonyítja, hogy a Homo neanderthalensis sokkal fejlettebb tudással rendelkezett, mint eddig feltételezték a szakemberek. A Montreali Egyetem kutatói a leletet a Bulletin de la Société préhistorique francaise című tudományos folyóiratban ismertetik.
Francia régészek egy csoportja mintegy 200 ezer éves, feltehetően neandervölgyi emberhez tartozó karcsontokat talált a normandiai Tourville-la-Riviere közelében lévő őskori lelőhelyen. Nyugat-Európában rendkívül ritka a hasonló lelet.
Nagyobb részét képezték a zöldségek a mai Spanyolország területén élt neandervölgyiek étrendjének, mint azt eddig feltételezték - szakértők fosszilis ürülékmaradványok alapján jutottak erre a következtetésre.
Frissen előkerült, 430 ezer éves leletek alapján a többitől eltérő ütemben fejlődhettek egyes testrészei a neandervölgyi embernek.
Egy új tanulmány igazolta, hogy sok ezer évvel ezelőtt a neandervölgyiek és a modern emberek keveredtek egymással Európában és Ázsiában, ezért található meg a neandervölgyi ember DNS-e a modern emberekben.
A véltnél több a neandervölgyi DNS a modern emberben, különösen a bőr, a haj és a köröm jellemzőit meghatározó génekben, amelyek a hideghez való alkalmazkodásban játszhattak szerepet – derült ki két új amerikai tanulmányból.
A modern emberhez hasonlóan összetett nyelvet használhatott a Neander-völgyi ember - derült ki az izraeli Kebara-barlangban talált mintegy 60 ezer éves nyelvcsontlelet vizsgálatából. A felfedezés megingathatja azt a meggyőződést, hogy összetett módon csak a Homo sapiens képes beszélni.
Praktikusan, az egyes tevékenységek szerint osztották részekre lakótereiket a neandervölgyiek, azaz nem kaotikus barlangokban, hanem a mai ember számára is ismerősen kialakított otthonokban éltek - állapította meg egy amerikai kutatás.
A neandervölgyi ősember évezredekkel azelőtt használhatott speciális csontszerszámokat, hogy a modern ember megérkezett volna Európába - állítja egy friss tanulmány.
A csontdaganat valószínűleg már a neandervölgyi ősembert sem kímélte. Amerikai tudósok fedezték fel a nyomait egy 120 ezer éves bordatöredékben.
Egy 30-40 ezer éve Észak-Olaszország területén élt ember földi maradványairól szakemberek azt feltételezik, hogy egy modern ember és egy neandervölgyi ember gyermeke.
Német tudósok elkészítették a neandervölgyi ember teljes génszekvenciáját. Az adatokat mindenki számára elérhetővé tették az interneten.
Egy amerikai tudós szerint a fosszíliákból nyert DNS-ből klónozással életre lehet kelteni a neandervölgyi embert: a faj feltámasztása számos betegség, köztük a rák és a HIV-fertőzés gyógyítását szolgálhatná.
A neandervölgyi ember sötét színű, keselyűktől, csókáktól, sasoktól és egyéb madaraktól származó tollakkal ékesíthette magát - derítették ki a Gibraltári Múzeum kutatói, akik tanulmányukat a PLoS ONE legújabb számában tették közzé.
A modern és a neandervölgyi ember génállományának bizonyos fokú egyezése sokkal inkább egy közös ősre, nem pedig a két faj keveredésére vezethető vissza - állapította meg egy brit tanulmány.
A neandervölgyi emberek lehettek az első európai művészek - erre a következtetésre jutott egy nemzetközi kutatócsoport, amely vizsgálatairól a Science tudományos folyóirat legújabb számában tette közzé tanulmányt.
Az európai neandervölgyi populáció a kihalás szélére került jóval a modern ember megérkezése lőtt - derítette ki DNS-vizsgálatok alapján egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeiről a Molecular Biology and Evolution című folyóiratban számolt be.
Az emberi populációk kulturális és biológiai evolúcióját a legutóbbi jégkorszak során vizsgáló komputeres modellek új támpontokat szolgáltatnak arra, hogy miért halt ki a neandervölgyi ember; az Arizonai Állami Egyetem, valamint a Coloradói Egyetem antropológusai kutatásaikról a Human Ecology című folyóiratban számoltak be.
A neandervölgyi ember elsőként találta fel, hogy miként lehet hasznosítani a mamutcsontokat "építőanyagként" - erről tanúskodnak francia régészek ukrajnai ásatásai.
Az éghajlatváltozás pecsételhette meg a neandervölgyi ember sorsát - állítják amerikai antropológusok, akik vizsgálataikról a Human Ecology című folyóiratban számoltak be.
