Radiokarbonos vizsgálatok alapján egy nemzetközi kutatócsoport arra jutott, hogy a belgiumi Spy-barlangban talált csontok jóval idősebbek annál, mint eddig gondolták.
Lelassították az anyagcseréjüket és hónapokig aludtak, ami megfigyelhető a csontszerkezetükben bekövetkezett változásokon.
Az eddig feltételezettnél mintegy ötezer évvel korábban, 41-38 ezer évvel ezelőtt érkezett a modern ember Európa legnyugatibb részére egy nemzetközi kutatócsoport szerint.
Az európai népesség 16 százalékánál a neandervölgyitől örökölt géncsoport megtalálható.
Kötelet is készített a neandervölgyi ember, a kutatók közvetlen bizonyítékot találtak a tevékenységre. A lelet alapján úgy tűnik, az ősi emberfélének a számokról is volt némi fogalma.
Egy Irakban feltárt neandervölgyi temetkezési hely leletei arra utalnak, hogy már a 70 ezer évvel ezelőtt ott élő neandervölgyi emberek is "halotti szertartással" búcsúztathatták halottjaikat.
Minden mai embernek (Homo sapiens) van valamiféle neandervölgyi öröksége a DNS-ében, még az afrikaiaknak is, ami korábban nem volt ismert a kutatók előtt.
A lélegzetét visszatartva akár 2-4 méter mélyre is lemerülhetett a Földközi-tengerbe a neandervölgyi ember, hogy a szerszámkészítéshez legalkalmasabb kagylóhéjak után kutasson – derült ki egy új tanulmányból.
Egy ősi kultúrához tartozó csoport maradványait találták meg.
Nyírfából készülhetett a ragasztó, ami a neandervölgyi embertől nagyon összetett gondolkodást igényelt.
DNS-minták alapján, a génaktivitást is figyelembe véve sikerült 85 százalékosan rekonstruálni a gyenyiszovai ember csontvázát, ebből elkészítették a fejformáját ábrázoló szobrot is.
A neandervölgyiek fülkürtje olyan volt, mint a mai gyerekeké, ami könnyen begyullad, és ez közrejátszhatott a kihalásukban is.
Termékenységük csökkenése okozhatta a Neander-völgyi ember kihalását egy új elmélet szerint, amelyet francia egyetem kutatók állítottak fel egy populációs modell alapján.
A Neander-völgyi ember valószínűleg ugyanúgy felemelkedve járt és hasonlóan ívelt gerincoszloppal rendelkezett, mint a modern ember – állapították meg egy nagyon jó állapotban megőrződött csontváz számítógépes rekonstrukciója alapján svájci és amerikai kutatók.
Elsősorban hússal táplálkozott a Neander-völgyi ember a lipcsei Max Planck Intézet kutatói szerint. Ezt két különböző korú Neander-völgyi ember foggyökereiből vett kötőszövetrostok részletes, újfajta izotópos elemzése bizonyította.
A neandervölgyiek nem éltek veszélyesebben, mint a Homo sapiens – erre a megállapításra jutottak a Nature szerdai számában megjelent tanulmány szerzői.
A neandervölgyi ember gerincének és bordakosarának háromdimenziós rekonstrukciója alapján izraeli kutatók megállapították, hogy az ősi emberek nem voltak olyan hajlottan járók és olyan esetlenek, mint azt eddig vélték.
Az utolsó jégkorszak idején ismétlődő szélsőségesen hideg periódusok hozzájárulhattak a Neander-völgyi ember kihalásához egy új tanulmány szerint.
Egy új tanulmány szerint a neandervölgyi ember már tudta, hogyan kell tűzcsiholással tüzet gyújtani.
Az egymás közti szaporodás miatt a neandervölgyiek genomja olyan káros mutációkat is tartalmazott, amelyek 40 százalékkal csökkentették ezen ősemberek reprodukciós képességét a modern emberekéhez képest. Ezek az ártalmas génvariációk viszont még ma is éreztetik a hatásukat néhány populáció esetében.
