Egy korábbi elmélet a neandervölgyi ember és a Homo sapiens közötti kapcsolatot azzal magyarázta a modern európaiak és ázsiaiak valamint a neandervölgyiek közötti rokonságot, hogy valamennyien egy hasonló afrikai alpopulációból származnak.

Az Edinburghi Egyetem és a Wageningen Egyetem tudósai azonban kimutatták, hogy a genetikai hasonlóság a neandervölgyi ember és az Afrikán kívül élő modern ember között azt követően kezdődött, hogy Európában és Ázsiában közös utódokat nemzettek.

A Genetics című folyóirat szerdán megjelent számában publikált tanulmányukban új módszert alkalmaztak a két emberfaj közötti rokonságról szóló elméletek összehasonlítására. Egy sor rövid szakaszra osztották fel mindkét faj genetikai kódját, ezzel lehetővé tették, hogy minden forgatókönyvre elkészülhessen a statisztikai hasonlóság.

A módszerrel igazolták a Homo sapiens és a mintegy 30 ezer éve kihalt ősi faj közötti biológiai köteléket. Korábbi tanulmányokból az derült ki, hogy a két csoport különböző időszakban tűnt fel, és a neandervölgyiek kétszázezer évvel korábban elhagyták Afrikát, mint a modern ember.

"Bár számos új genetikai kutatás meggyőző bizonyítékokat sorakoztatott fel a modern ember és a neandervölgyiek közötti genetikai keveredésre Eurázsiában, nem volt könnyű kizárni az afrikai ősi struktúrát. Reményeink szerint tanulmányunk most lezárta ezt a kérdést" - fogalmazott Konrad Lohse, az Edinburgh Egyetem Biológiai Tudományok karának tudósa.