#Nemzetközi Büntetőbíróság


Kiléphetünk-e a Nemzetközi Büntetőbíróságból, ha benne sem vagyunk?

A Nemzetközi Büntetőbíróságból való kihátrálás helyett az együttműködést két évtizede mérgező bizonytalanság orvoslására lenne szükség – mondják szakértők annak kapcsán, hogy a kormány vizsgálja, mi lenne a következménye, ha Magyarország hátat fordítana a nemzetközi szervezetnek. A probléma gyakorlati kérdéseket is felvet. Például azt: le lehetne-e tartóztatni Putyint egy magyarországi látogatása során.








Vétózott, blokkolt, vagy semmit nem csinált a magyar kormány Putyin elfogatóparancsa ügyében?

A Nemzetközi Büntetőbíróság Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen kiadott elfogatóparancsát csak azért nem üdvözölték közös nyilatkozatban az unió tagállamai, mert a kiadott közlemény aláírói közül Magyarország hiányzik. A magyar külügy szerint ez nem nevezhető vétónak, de ami igazán különössé teszi a történetet, hogy a témában nem is ők, hanem Varga Judit tárcája az illetékes. Az igazságügyi minisztérium azonban egyelőre jobbnak látja a hallgatást.







Miért olyan nehéz felelősségre vonni Putyint a háborús bűnökért?

A létező jogi keretek nem teljes mértékben alkalmasak arra, hogy az Oroszország által Ukrajnával szemben elkövetett bűncselekményeket kivizsgálják és a felelősöket bíróság elé állítsák. Vannak olyan bűncselekmények, amelyek miatt már meg is indultak a nyomozások, a legfelsőbb orosz vezetők (ide értve az elnököt) a háború megindításáért való felelőssége ügyében azonban egy több mint hetven éves ENSZ-határozatot hívhat segítségül a nemzetközi közösség.



Egyre durvább kémháború zajlik Európában

Nemcsak a gázcsapok elzárásával próbálja Moszkva sarokba szorítani Berlint, hanem a kémjátszmák is keményedtek. A hidegháború óta nem volt ennyire kiélezett a titkosszolgálatok egymás elleni harca, de Németország egy kicsit későn ébredt rá erre – állítja a Spiegel német lap, amely több olyan közelmúltbeli kémügyről is írt, amelyeket eddig nem ismerhetett meg a nyilvánosság.