Meglepő módon nem a házasodók, hanem a hajadonok, nőtlenek és az elváltak aránya nőtt a magyar társadalomban az előző és a mostani népszámlálás, 2011 és 2022 között. Azok is valamivel többen lettek, akik nem vállalnak gyereket. A 30 év alattiak házasodási kedve viszont valóban nőtt.
Vélhetően mind a kormányoldal, mind az ellenzéki világ marad a megszokott szövegpaneleknél, amikor a keresztény hívők számának további hazai csökkenését értékelik. Pedig fontos volna, hogy a kereszténység jövőjéről való közös gondolkodást kiemeljük az uralkodó politikai beszéd közegéből és sémáiból, írja szerzőnk. Vélemény.
334 ezerrel kevesebben élnek az országban, mint a legutóbbi népszámlálás idején. 2011-hez képest óriásit esett a vallásos emberek száma, nemzetiséghez tartozónak is sokkal kevesebben tartják magukat.
A népszámlálás újabb adatsorait osztotta meg a KSH, de az ideológiai feketelevesre, a vallási adatok ismertetésére továbbra is várni kell.
A KSH bemutatta a népszámlálás lakásadatait, kiderült, hogy az agglomerációkba és a Balatonhoz költöznek az emberek, és ugyanannyian élnek vályogházban, mint panelban.
Diákok kapják meg a népszámláláshoz használt táblagépek kétharmadát, de 10 ezer még így is jut más szervezetnek, például a Fidesz szólamaival a főpolgármester ellen hergelő társaságnak, és kapnak belőle leszerelt katonák, valamint a Fideszt támogató szerbiai párt, a Vajdasági Magyar Szövetség is.
Az elmúlt 11 évben a halálozás miatt 464 ezerrel csökkent a lakosságszám, viszont 131 ezer bevándorló érkezett. A népesség 18 százaléka Budapesten él.
Hiába küzd a demográfiai áttörésért a kormány, Magyarország népessége rohamosan csökken, és ha ez nem lenne elég, öregszik is. Hogyan fogja befolyásolni az életünket a népességfogyás, az elöregedés – vagy éppen a migráció és a klímaváltozás? Magyarország 2050 sorozatunk nyitócikkében Tóth G. Csaba demográfussal beszélgettünk arról, hogyan alakulhat át az ország társadalmi szerkezete a nem túl messzi 2050-ig.
Úgy tűnik, mégsem kapnak bírságot azok, akik nem töltötték ki a népszámlálási kérdőívet.
A tárolásért is fizetni kellett.
Lezárult az utolsó hagyományos népszámlálás. Hétmillió kérdőív online érkezett be, ami minden előzetes várakozást felülmúlt.
A KSH januárban még 9,68 milliósra mondta a hazai lakosság számát, ehhez képest a Népszava szerint összesen legfeljebb 9,3 millió népszámlálási kérdőív érkezhetett be.
Aki nem válaszol, az akár 200 ezer forintos bírságot is kaphat.
A népszámlálások történetében most először kerülhetnek kisebbségbe Magyarországon a magukat valamely felekezethez tartozónak mondók – derül ki Csikós Nándornak és Máté-Tóth Andrásnak a HVG számára első közlésre megküldött, többféle számítás alapján készült prognózisából.
Visszatérő és széles körű rendszerhibának tűnik, hogy hiába töltötte ki valaki lelkiismeretesen online a népszámlálási kérdőívet, mégis felkeresték a számlálóbiztosok, mert a rendszerben nem jelentek meg. Volt olvasónk, akit a Messengeren keresett meg utólag a biztos, és mesélt nekünk biztos is, aki megalázva érzi magát a hibás rendszer miatt.
Elvesztek a népszámlálóbiztosok által felvitt adatok, a KSH szerint a hibát mostanra sikeresen elhárították.
A rendőrség ajánlásokat fogalmazott meg a visszaélések elkerülésére.
A megyék közül Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb a kitöltési arány.
Olcsóbbá és egyszerűbbé tenné a népszámlálást a digitális személyazonosság, véli Hortobágyi Ágoston digitális stratéga. A szakember szerint ahhoz, hogy az ilyen ügyeket az állam minél költséghatékonyabban intézhesse, előbb költenie kell a társadalmi edukációra és az elektronikus közszolgáltatásokba vetett bizalom erősítésére.
Túlestünk a kérdőív internetes kitöltésén, összegyűjtöttük a legérdekesebb kérdéseket, válaszokat, hibalehetőségeket és azt is, mire érdemes a legjobban figyelni.
