A népszámlálások történetében most először kerülhetnek kisebbségbe Magyarországon a magukat valamely felekezethez tartozónak mondók – derül ki Csikós Nándornak és Máté-Tóth Andrásnak a HVG számára első közlésre megküldött, többféle számítás alapján készült prognózisából.
Rendhagyó vállalkozásba fogott két szegedi kutató. Csikós Nándor (MTA–SZTE „Convivence” Vallási Pluralizmus Kutatócsoport, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat), illetve Máté-Tóth András (Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, vallástudományi tanszék) a napjainkban még javában tartó népszámlálás vallási hovatartozásra vonatkozó részének várható eredményére készített prognózist.
A kutatás (teljes terjedelmében alább olvasható) olyan, hosszú idősoros vizsgálaton alapul, amelyhez a Magyarországon, illetve a régió négy országában (Ausztria, Csehország, Horvátország és Szlovákia) a rendszerváltás óta lezajlott népszámlálások adatai szolgáltak támpontként.
Az összehasonlíthatóságot segíti, hogy a vizsgált országokban közel egy időben zajlottak a népszámlálások (kivéve az akkor még Jugoszláviához tartozó Horvátországot, ahol ez 1991-ben elmaradt); ráadásul a négyek esetében már a 2021/2022-es népszámlálási adatok is rendelkezésre állnak, ami Magyarországról csak jövő tavaszra várható.
Miért vett meg egy nagy múltú, de veszteséges üzletláncot? Mit kellene csinálni ahhoz, hogy ne legyen méregdrága egy croissant? Mi a legnagyobb baj azzal, hogy a Balatonon még mindig ugyanúgy sütik a lángost? És miért nem érdemes mindenkinek akciózni a tejfölt? Andrejszki Richárddal, a Chef Market tulajdonosával beszélgettünk annak kapcsán, hogy cége a Culinaris új tulajdonosa lett.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Izrael vezetősége kemény válaszcsapásra szólította fel a hadsereget Teherán ellen.
Oroszország sorra veszti el szövetségeseit.
2029-től csak nonprofit cég végezheti a visszaváltási díjas rendszerek üzemeltetését. De van egy kiskapu.
Egyesével hívták be a munkásokat hétfőn, tömött sorokban várták a sorsukat vasmű bejárata előtt.
