Amerikai kutatók írták le először azokat az idegsejteket, amelyek karmesterként irányítják a szervezet immunrendszerét: szólnak a megfelelő sejteknek, ha kell még egy kis segítség a fertőzés leküzdésére, és visszavesznek belőlük, ha már elmúlt a veszély.
Azzal régóta tisztában vannak a kutatók, hogy az agy szerepet játszik az immunrendszer működésében, az azonban rejtély, hogy ezt pontosan miként teszi. Amerikai kutatóknak sikerült először olyan sejteket azonosítaniuk az agytörzsben, amelyek érzékelik a test perifériájáról érkező immunjeleket, majd a szervezet gyulladásos válaszának fő szabályozóiként működnek.
A Nature-ben korábban publikált eredmények arra utalnak, hogy az agy kényes egyensúlyt tart fenn a gyulladást elősegítő és az azt csillapító molekuláris jelek között. Mindez a későbbiekben az autoimmun megbetegedések, valamint a túlzott immunválasz okozta egyéb állapotok kezeléséhez vezethet.
Ruslan Medzhitov, a Yale Egyetem immunológusa szerint a felfedezés olyan, mint amikor egy fekete hattyút talál valaki: váratlan, de mégis van értelme. Az agytörzsnek számos fontos funkciója van, például a légzés szabályozása. A szakember szerint azonban az eredmények azt mutatják, hogy van a biológiának egy olyan rétege, amire eddig nem számítottak.
Miután azonosította a szervezet a kórokozót, az immunrendszer az immunsejtek és a gyulladást elősegítő vegyületek özönét zúdítja a fertőzésre. Ezt a gyulladásos választ azonban rendkívüli pontossággal kell ellenőrizni: ha túl gyenge, a szervezetben nagyobb lesz a fertőzés kockázata, ha pedig túl erős, károsíthatja a szervezet saját szöveteit és szerveit.
A korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a vagus ideg – vagy ismertebb nevén a bolygóideg –, az idegrostok nagy hálózata összeköti a test különböző részeit az aggyal, és befolyásolja az immunválaszt is. Azt azonban nem lehetett tudni, hogy az agyban ilyenkor mi zajlik. Ennek kiderítésére az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet kutatója, Hao Jin csapatával együtt az egerek agysejtjének aktivitását figyelték meg, miközben gyulladást kiváltó baktériumokat fecskendeztek a hasukba.
A kutatók olyan neuronokat azonosítottak az agytörzsben, amik az immunrendszer hatására kapcsolnak be. Miután ezeket a neuronokat gyógyszerekkel aktiválták, csökkent a gyulladásos molekulák szintje az egerek vérében. A neuronok némítása ellenőrizetlen immunválaszhoz vezetett, a gyulladásos molekulák száma pedig 300 százalékkal nőtt a kontrollcsoporthoz képest.
A további vizsgálatok két különböző neuroncsoportot tártak fel a bolygóidegben: az egyik a gyulladást elősegítő immunmolekulákra, a másik pedig a gyulladásgátló molekulákra volt hatással. A neuronok az agynak továbbítják a jeleket, így lehetővé válik az immunválasz megfigyelése. A túlzott immunválaszt mutató egereknél a gyulladásgátló jeleket hordozó idegsejtek mesterséges aktiválása csökkentette az immunválaszt.
A kutatók szerint a mostani felfedezéssel olyan problémák orvosolhatók, mint a hosszú Covid, de ide tartozhat a sclerosis multiplex és a rheumatoid arthritis kezelése is. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, még csak a munka elejénél tartanak, és hosszú idő lehet, mire pontosan megértik, hogyan működik az immunrendszer.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Befogadóotthonban kezdte „intézetis” életét annak a gyermekvédelmis férfinak az élettársa, akit azért tartóztattak le, mert a gyanú szerint prostitúcióra kényszerített több lányt is, akiket a munkája során ismert meg. Az ugyancsak őrizetbe vett nő volt nevelőjével, Laluska Erzsébettel beszélgettünk.
Ráadásul az elmúlt évekkel ellentétben a környező országokban is sokkal jobban érdekelte az embereket, hogy mi történik Magyarországon a Pride-dal.
5696 gyermek született májusban, ami 645-gyel kevesebb, mint tavaly ilyenkor.
Sok tanár éppen egyetlen ponttal csúszott le a kiemelkedő kategóriába sorolásról.
