A Krétakör Alapítvány, a K-Monitor Közhasznú Egyesület és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is szerepel azon a listán, amin azokat a civil szervezeteket gyűjtötte össze a kormány, amelyeknek programjaival "probléma lehet" és a Norvég Civil Alap támogatja őket.
Csepreghy Nándor államtitkár részletesen kifejti, hogy Norvégia nem magánadományt nyújt Magyarországnak, hanem kötelességét teljesíti, amikor EU-országoknak fizet. A Kehi pedig igenis ellenőrizheti a pénzek felhasználását, amit magyar törvények, és nem nemzetközi megállapodások írnak elő. A kormány a Norvég Civil Alap szerdai közleményére reagált, de az ellenőrzéssel kapcsolatban végig Norvég Alapról ír - ami nem csekély különbség.
Elfogadhatatlannak tartják, hogy a Miniszterelnökség felkérésére Kehi-vizsgálat indul a norvég civil alap felhasználásával kapcsolatban, mert mivel abban semmilyen magyar költségvetési pénz nincs, ezért a kormánynak nincs joga ezt vizsgálni.
A Miniszterelnökség felkérésére a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálja a Norvég Alap felhasználását. A vizsgálattal azt tisztáznák, hogy az elmúlt hetekben felmerült magyar kormányzati gyanú megáll-e, miszerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket, vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak.
Lázár János pár hete levélben kezdte el nyomasztani a norvég kormányt, azt állítva, hogy egy LMP-közeli szervezet osztja szét a magyar civileknek a pénzt. Az Átlátszó.hu megszerezte a Norvégiába küldött levelet, és kiszúrta, hogy Lázár levelének idehaza közzétett magyar változata tartalmaz egy olyan izmozó bekezdést, ami abban nincs benne.
A héten válaszol Lázár János a Norvég Alap felfüggesztett pénzei ügyében a norvég kormánynak, de álláspontjuk továbbra is az, hogy függessze fel Norvégia a magyar civileknek adott pénzek utalását is.
Norvégia magyarországi követe azt mondta a Világgazdaságnak, egyelőre nem tárgyalnak a magyar kormánnyal, mert a norvég kormány most azt várja, hogy a kormány reagáljon a felfüggesztéssel kapcsolatos pénteki levélre.
A felfüggesztett összegből 40 lelki egészségközpontot állítottak volna fel, és magas biztonsági fokozatú ellátóhelyet építettek volna a veszélyes pszichiátriai betegeknek. Egyebek mellett.
„Ha nem lehet az enyém, ne legyen senkié sem” – ezen a szellemi színvonalon él Lázár János, közhivatali funkcióját tekintve Magyarország második legfontosabb embere. A norvég civil pénzek ellen vívott fáradhatatlan harcának ez az egyetlen célja. Közben milliárdokat bukik az ország, ha pedig sikerrel jár, semmi mást nem ér el, mint azt, hogy Magyarország egy kicsit rosszabb hely lesz.
Az államfő duruzsolhat patetikusan a közös hazáról, a miniszterelnök a háromharmadról, valójában csak érdekszféra van és területvédelem. Megmondták előre.
Beszólt a norvégoknak és Brüsszelnek, és ezzel rövid idő alatt országos ismertséget szerzett Csepreghy Nándor, akit alig egy hónapja neveztek ki fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárnak. Az uniós kifizetések elakadásának magyarázatára és elfedésére a porondra küldött Csepreghy főnökei szerint olyan sikeresen szerepelt, hogy ő lehet Giró-Szász András kormányszóvivő utóda is. Ez kormányzati forrásaink szerint egyben Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár kormányon belüli pozíciójának erősségét is jelzi.
Csepreghy Nándor azt szeretné, ha a norvégok a magyar civil szervezeteknek szánt pénzeket sem folyósítanák a Norvég alapból. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a teljes programstruktúrát újra akarja tárgyalni.
Bajnai Gordon azért gratulált Magyarország kormányának és Lázár Jánosnak, mert a "Norvég Alaptól érkező 40 milliárdtól is megvédik az országot". Az LMP álláspontja szerint nem az Európai Unió vagy a Norvég Alap, hanem az Orbán-kormány bünteti Magyarországot.
