Miközben Magyarországon a büntetőeljárás meghosszabbításáról döntöttek, addig a kormány képviselői néhány héttel korábban még békésebb útról, vagyis a diplomáciai egyeztetések folytatásáról állapodtak meg Brüsszelben.
Egy éve hadakozik a magyar kormány a nonprofit szervezeteket támogató Norvég Alappal és annak hazai kezelőjével. Az ürügy folyamatosan változik, de a valódi okokat sejteni lehet. Erről ír Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója.
Befejeződött a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) harmadik, és egyben utolsó felhívására érkezett pályázatainak értékelése: megszületett a támogatási döntés, és ezzel az alap forrásai szinte maradéktalanul kiosztásra kerültek.
Súlyosan agresszív pszichiátriai kezeltek részére hozna létre egy központot a Norvég Alap pénzeiből az Emmi, de azért nem lesz belőle egyelőre semmi, mert a kormány háborút indított az alapok ellen, és nem jön pénz – derül ki a Magyar Nemzet cikkéből.
Költségvetési csalás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást november végén a norvég alapok ügyében a NAV – közölte a Magyar Nemzettel az adóhatóság.
A jövőben akár rendszeressé is válthatnak az olyan nyílt bírálatok a magyar kormánnyal szemben, mint Barack Obama beszéde a civil szervezetekkel szembeni hatósági zaklatásról. Ez a beszéd súlyosabb figyelmeztetés volt annál a diplomáciai jegyzéknél is, amit 2011 őszén kapott a kormány az akkori amerikai nagykövettől. Cserébe a magyar külügy bekérette az amerikai ügyvivőt.
A Norvég Civil Alap után a Svájci Civil Alap lebonyolításával kapcsolatos iratok átadására szólította fel az Ökotárs Alapítványt a Kehi – tudta meg az atv.hu Foltányi Zsuzsától, az Ökotárs alapítójától. A HVG azt írja, hogy ezzel kapcsolatban nem is folyik nyomozás.
A civilekkel szemben folytatott kormányzati támadások legdurvább fejleményének nevezték az Ökotárs munkatársai azt, hogy hétfő reggel megjelentek az irodájukban a készenléti rendőrök és a Nemzeti Nyomozó Iroda emberei. A tüntetés kezdetekor a rendőrök elvitték az alapítvány igazgatóját, egyelőre nem tudni, miért. A norvég civil pénzeket is kezelő civil szervezet könyvelőjénél, a Demnetnél ugyancsak házkutatást tartottak napközben, az Ökotárs alapítójához, Foltányi Zsuzsához pedig délután csengettek be nyomozók. Az Ökotárs Szerb utcai irodájához 18 órára hívták azokat, akik így akarnak tiltakozni a hatóságok fellépése ellen. Tudósításunk percről percre.
Amikor még Orbán Viktor szerint a civilek nem voltak fizetett politikai aktivisták.
Újabb érzékeny adatokat kér be a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a Norvég Civil Támogatási Alapot kezelő Ökotárs Alapítványtól. Az Ökotárs tiltakozik, véleményük szerint a KEHI célja nem más, mint lejáratni az NCTA-t és minden eddiginél alaposabban listázni a civil szereplőket.
A békemeneteket is szervező CÖF és a CÖKA szerint a Norvég Civil Alap pályázóinak állami ellenőrzése nemcsak lehetséges, hanem kötelező is, ráadásul így láthatóvá válik az "ellenzéki erők anyagi bázisa" is. Választ várnak arra, hogy az egymilliárdos keret 40 százaléka miért csupán 10-15 pályázóhoz jut el, és miként lehetséges, hogy a pályázati támogatásra szánt összegek hosszú ideig parkolnak az alapítvány számláján.
Hárommilliárd forintból megduplázzák a paradicsomfeldolgozó kapacitást. A teljes költségvetésből közel 1,2 milliárd forintot költenek környezettudatos fejlesztésekre, amelyekhez a Norvég Alap 453,4 millió forint támogatást nyújtott.
Az ombudsmanhoz fordul a Transparency International (TI) magyar szervezete, mert továbbra is vitatja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) jogosultságát a Norvég Civil Alapból származó támogatások ellenőrzésére és sérelmezi a jogorvoslati lehetőségek hiányát.
Jogszerűtlennek tartja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) norvég alapos pénzekkel kapcsolatos vizsgálatát a Budapest Pride mögött álló Szivárvány Misszió Alapítvány, a civil szervezet ezért nem is működik együtt a Kehivel a náluk kezdeményezett vizsgálatban.
Két témában tárgyalt a magyar küldöttség a norvég alapokról csütörtökön Brüsszelben: a kormányhoz tartozó 9 program kérdéséről sikerült megállapodni, ugyanakkor a norvég civil alapról nem közeledtek az álláspontok - nyilatkozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek.
"A Lázár-ügy" címmel jelent meg cikk a magyar politikai helyzetről a brit The Economist nyomtatott verziójában. A cikk azt a kérdést teszi fel, hogy a szólásszabadság tényleg veszélyben van-e Magyarországon.
A pénteken kinevezett külgazdasági és külügyminiszter szerint a norvég alap körüli viták tárgyalásos úton rendezhetőek lesznek, de arról is beszélt, hogy át akarja alakítani a külügyi intézetet, a jelenlegi akadémikus jellegű kutatásokat így a "legális hírszerzés" válthatja fel, a keleti nyitás pedig szerinte nem jelenthet nyugati zárást. Megnevezete államtitkárjelöltjeit is.
Meghallgatták a magyar nagykövetet a norvég külügyben. Jeszenszky szerint barátságos hangulatú volt a körülményekhez képest a találkozó, és szerinte a Norvég Alap körüli vita "szakmai", amely reményei szerint minél hamarabb rendeződik.
Fideszes múlttal rendelkező munkatársakat is találhatott volna a Norvég Civil Alapnál a Miniszterelnökség, de Lázár Jánosék csak kilenc olyan nevet hoztak nyilvánosságra a 50-60 fős gárdából, akiknek az LMP-hez vagy az MSZP-hez volt valaha köze – állította az Index.
A Krétakör Alapítvány, a K-Monitor Közhasznú Egyesület és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is szerepel azon a listán, amin azokat a civil szervezeteket gyűjtötte össze a kormány, amelyeknek programjaival "probléma lehet" és a Norvég Civil Alap támogatja őket.
