Meddig fenntartható a magyar nyugdíjrendszer? Kell-e változtatni a nyugdíjkorhatáron? Választási osztogatás a 14. havi nyugdíj? Farkas András nyugdíjszakértő a Közös költség podcast legújabb adásában ezekre a kérdésekre is válaszolt, és az is kiderült, milyen elemekből épülne fel, egy fenntartható rendszer Magyarországon.
A kormány alaposan alultervezte az inflációt, ezért a januári 3,2 százalékos nyugdíjemelést 4,8 százalékosra kell kiegészíteni.
Tankönyvi hátraarcot vágott Nagy Márton, a mutatványa pedig mindennél jobban jelezte, hogy a magyar gazdaság és költségvetés kilátásai sokkal rosszabbak az eddig közölteknél, jelentős részben azért, mert a kormány giga választási osztogatására egyszerűen nincs meg a fedezet. Ezt persze szakértők eddig is sejtették, csak most már, a nemzetgazdasági miniszteren keresztül, ezt maga a kormány is nyíltan beismerte.
92 milliárd forintot vettek ki a nyugdíjpénztári megtakarításokból, hogy lakáscélra elköltsék.
Egyre több magyar fél attól, hogy elszegényedik a nyugdíjba vonuláskor, de már fiatalabb korban sem jó a helyzet.
Annyival emelik meg az adókat, hogy kijöjjön belőle az egyheti extra nyugdíj.
Évekkel korábban még 115–120 ezer forint volt a medián bérek és nyugdíjak közötti eltérés, aztán jött a 2024-es és az idei. Íme a különbségek alakulása egy adatgrafikán.
A jelenlegi rendszerben a nyugdíjasok a gazdaság teljesítményéből nem részesülhetnek.
A kormányfő szerint az utolsó véréig kell harcolni a 3 százalékos hitelt nyújtó Otthon Start Programért, és nem szabad elállni az anyák adómentességétől sem.
Lassan 20 éves, még ellenzékben fogant tervét melegítette újra a Fidesz, aminek a megvalósításával valamiért egészen eddig kivárt.
A bécsi kormányt simán meghátrálásra kényszerítik az idős osztrákok érdekképviseletei. Ennek is köszönhető, hogy ég és föld a különbség az osztrák és a magyar nyugdíjak között. Ahogy kinéz, ez sokáig így is marad.
Sokak vágya korábban nyugdíjba vonulni, mint a jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatár. Ez teljesen érthető, ki ne akarná korábban abbahagyni a munkát és kedvére alakítani további életét. A K&H Bank felméréséből kiderül, hogy a 30-59 éves korosztály legszívesebben 57 éves korában vonulni nyugdíjba. A Bankmonitor szakértői most azt vizsgálják meg, hogy erre hogyan van lehetőség, ha a nyugdíjkorhatár továbbra is 65 év marad.
Ha Orbán Viktor tényleg ezen a kifizetésen dolgozik, akkor máshonnan kell előteremtenie a pénzt.
Magyarországra szervezik az orosz és az amerikai elnök találkozóját; megszűnés fenyegeti a Szigetet; ott tart a kampány, hogy már a tizennegyedik havi nyugdíj ötletét is bedobták. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Hatalmas lyukat ütne az államkasszán, ha egyszerre vezetnék be a 14. havi nyugdíjat. Kisebb, de így is súlyos tétel akkor lenne ez, ha több évre elosztva adagolnák. Ráadásul, ahogy a 2021–2022-es osztogatás, úgy ez is csúnyán felfelé tolhatja az inflációt.
A Tisza Párt elnöke tartja korábbi nyugdíjtervüket, miután Lázár János a 14. havi nyugdíjjal emelte az ígérgetés tétjét.
A kampány eddigi legnagyobb osztogatási ötletét dobta be az építési és közlekedési miniszter.
A nyugdíjasokat próbálják a munkaerőpiacon tartani, hogy kirángassák Németországot a recesszióból.
Januárban kifizetik „a 2025 decemberében szünetelő öregségi nyugdíjat” is.
