Mik a leggyakoribb hibák, amelyeket elkövetünk egy nyugdíj-előtakarékosság során? A Bankmonitor szakértői összegyűjtöttek 10 tipikus problémát, amelyeket érdemes elkerülni akkor, ha a nyugdíjunkra teszünk félre.
Az alulinformáltság is gátolja a magyarok egy részét az öngondoskodásban, pedig mindössze ötödük véli úgy, nyugdíjas évei anyagilag gondtalanok lesznek – írja vendégcikkében az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke.
A háborús bizonytalanság és a piaci nehézségek a nyugdíj-megtakarításainkat sem kímélik. A legtöbb önkéntes nyugdíjpénztár hozama például idén meredeken zuhan, mindez pedig jogos aggodalommal tölti el a nyugdíjcélra megtakarítókat. Mit tehetünk a nehezen felhalmozott nyugdíj-megtakarításunk védelmében, miközben a napi költségeink miatt egyre nehezebb félretenni ezeket a pénzeket?
Rémisztő helyzetben vannak a magyar idősek, és az évek múlásával csak egyre romlik a helyzet – derült ki egy világszintű kutatásból. Hiú ábrándnak tűnik, hogy valaha is utolérjük Ausztriát, Csehországot vagy akár a régió más országait.
December végéig van lehetőségünk maximalizálni a nyugdíj-előtakarékossági formák után járó 20 százalékos állami támogatást. De több millió forintos pénzügyi előnyt jelenthet az is, ha a rendszeres megtakarításon felül egyszeri nagyobb összeget fizetünk be a számlára.
Idén egészen biztosan elmarad a pénzeső. A magán- és az önkéntes pénztárak elkezdték postázni a 2018-as évről szóló, negatív egyenlegeket.
Múlt hónapban még nem erről volt szó.
Az átlagbérből élőknek megoldás lehet a havi 20 ezres megtakarítás, de egy jól kereső vállalkozónak kevés lesz ahhoz, hogy nyugdíjasként is megőrizze a jelenlegi életszínvonalát.
Most nem kezdjük azt magyarázni, hogy nyugdíjaskorában nagy bajban lesz, ha már most nem kezd el félretenni rendszeresen valamennyi pénzt. A magyarok döntő többsége tudja ezt, mégse tesz félre. A nyugdíj-előtakarékossággal úgy vagyunk, mint gyerekkorunkban az édességgel. Csak a kísértések változnak. A közismert pillecukortesztből sokat tanulhat arról, miért költi el minden pénzét, és hogyan cselezhetné ki magát, hogy ne nyomorogjon időskorában.
2011-ben még az emberek 40, ma 18 százalékuk tud nyugdíjas éveire előtakarékoskodni – derült ki a Generali Biztosító reprezentatív felméréséből. Pedig 1980-ban 4 aktív dolgozóra jutott 2 eltartott, most pedig 4 aktívra 3 eltartott jut. A megkérdezettek 47 százaléka úgy gondolja, hogy a nyugdíjából nem fog tudni megélni.
A tartós befektetési és a nyugdíj-előtakarékossági számla után nem kell ehót fizetni - közölte az NGM helyettes államtitkára.
A magyarok lemaradása a nyugdíj-előtakarékosság tekintetében markáns. Egy felmérés szerint Szlovákiában a megkérdezettek 44 százaléka, Magyarországon pedig 7 százaléka spórol nyugdíjas éveire.
Jelentős adóváltozások lesznek a hazai megtakarítási piacon, például meghosszabbodik a nyugdíj-előtakarékossági számla felhalmozási időszaka. A takarékoskodásra úgy tűnik, szükség is lesz: a szakemberek szerint 15-20 éven belül súlyos állami nyugdíjcsökkentés lesz.
Nem bízunk az állami nyugdíjban, mégsem teszünk félre, ugyanakkor alaptalanul túlzóak az elvárásaink a nyugdíjaskori jövedelmünkkel kapcsolatban a GfK Hungária kutatása szerint. A tanulmány megállapítja azt is, hogy a befektetésekkel szemben is extrémek a magyarok elvárásai: magas biztonságot és nagy hozamokat várnánk el a befektetéseinktől, ha lennének.
A nyugdíj-előtakarékossági számlák száma mára 130 ezer fölé nőtt, a rajtuk megtakarított összeg pedig 350 milliárd forint körül alakul - írja a Világgazdaság.
A befektetésekhez kapcsolódó adókedvezmények többsége nemcsak cégek, de valamennyi magánszemély számára lehetőséget jelenthet, bizonyos elemeit azonban nem mindenki tudja igénybe venni. Az adóváltozások éppen ezért jelentősen befolyásolják a hazai lakossági befektetési piacot: elsősorban a hosszabb távú megtakarítások irányába mozdulhat el a piac. Szakértői elemzés.
A BAMOSZ szerint ártalmas a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) tervezett megszüntetése, a szakmai szövetség azt javasolja, hogy ez a konstrukció is kapjon a kormány elképzeléseiben szereplő új tartós befektetési formához hasonló adókedvezményeket.
2005-ben, még gazdasági miniszterként, Bajnai Gordon a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) magyarországi bevezetésének előnyeiről győzködte – mint utóbb kiderült, sikeresen – Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt, idén szeptember közepén, kormányfőként pedig a 2006-ban debütált nyesz-rendszer megszüntetését kezdeményezte.
