szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Idén egészen biztosan elmarad a pénzeső. A magán- és az önkéntes pénztárak elkezdték postázni a 2018-as évről szóló, negatív egyenlegeket.

Az elmúlt években szinte már hozzászokhattak a nyugdíjra gyűjtők, hogy az önkéntes vagy a magán-nyugdíjpénztári befektetéseik rendre magas, nem egyszer 10 százalék feletti reálhozamot is hozhatnak. Ehhez képest a napokban többen a szívükhöz kaptak, amikor meglátták az értesítést 2018-as számlaegyenlegükről. A jó szériának ugyanis vége, a pénztárak nagy része negatív hozamokat tüntet fel a 2018-as évre.

A hvg.hu egyik olvasója azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy a számlaértesítője szerint számláján a 2018-as hozam mínusz 210 ezer forint. „Felhívtam az ügyfélszolgálatot, hogy lehet ez, hiszen a világgazdaság és a honi gazdaság is állítólag szárnyal” – írta, mire azt a választ kapta, hogy „valami baj volt a kínai piacon, ez nem a befektetést végző szakemberek, hanem a piac hibája”.

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás hosszú távra szól, ennek megfelelően kell a számlaegyenleget nézni

– reagált az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke. Kravalik Gábor a hvg.hu-nak azt mondta, a pénztártagok akár naponta is ellenőrizhetik, hogyan alakul a megtakarításuk, évente egyszer pedig mindenki kap értesítést, ennek a teljes megtakarítási periódushoz képest rövid távú eredménynek azonban alig van jelentősége ahhoz képest, hogy a takarékoskodás végén mennyi pénzük lesz. „Természetszerűleg előfordulnak időnként rosszabb hozamok, de hosszú távon a teljes időszak eredményessége számít, az ingadozások ki tudnak simulni” – mondta, majd hozzátette: „nem véletlenül írják elő a jogszabályok sem a pénztáraknak, hogy 10-15 éves hozamadatokat kommunikáljanak, mert azok adnak pontosabb képet a befektetések alakulásáról”. Az elnök szerint az elmúlt 10-15 évben is megtapasztalhattunk kisebb-nagyobb negatív eredményt, ami „belesimul” a hosszú távú pozitív eredménybe.

2018-ban a pénztári befektetési eredményeket befolyásoló környezet főbb elemei kedvezőtlenül alakultak, így például:

  • a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX -0,61 százalékkal,
  • a magyar államkötvények árfolyammozgásának indexe, a MAX indexe -0,95 százalékkal,
  • a 25 régiós vállalat tőzsdei teljesítményét tükröző CETOP index -2,96 százalékkal zárt.

Egy ilyen hozamkörnyezet a pénztári eredményeken is meglátszik

– figyelmeztetett az ÖPOSZ elnöke.

Annak, hogy 2018-ban egyes pénztáraknál több lesz a negatív negyedév, mint a pozitív, már 2017-ben érezni lehetett az előszelét, mégis akkor még a szektor összességében 5 százalékos éves reálhozamot tudott felmutatni. A teljes 2018-as évre vonatkozó adatokat még nem tudni, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége február 13-án tart eredményközlő sajtótájékoztatót, de korábban úgy becsülte, hogy a szektor átlaghozama még a mostani eredménnyel együtt is 6,6 százalék körül alakul.

Azt már július végén látni lehetett, hogy idén minden bizonnyal elbúcsúzhatnak a két számjegyű hozamoktól a nyugdíjra gyűjtők, az év első felében ugyanis az önkéntes magán-nyugdíjpénztárak is zömében negatív hozamot produkáltak. A hátrányt pedig nagy valószínűséggel év végéig sem sikerült ledolgozniuk. Ennek több oka is van:

  • alacsony volt a kamatkörnyezet,
  • ingadoztak az árfolyamok a tőzsdén.

Míg 2017-ben öt olyan portfólió is volt az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, amelyek 10 százalék feletti hozammal dicsekedhettek, addig tavaly, az év első felében mindössze 1 olyan csomag akadt, amelyik 4 százalék felett teljesített. Hasonlóan gyér teljesítményt nyújtottak az elmúlt időszakban a magán-nyugdíjpénztári portfóliók is. Érdekesség, hogy júliusig a kiegyensúlyozott, tehát a kötvényeket és a részvényeket egyenlő arányban tartalmazó befektetések teljesítettek a legrosszabbul. Az önkéntes pénztáraknál pedig azok a tagok „húzták a rövidebbet” 2018-ban, akik pénzükön nagyobb részben vettek kötvényeket, mint részvényeket. A Magyar Nemzeti Bank korábbi tájékoztatása szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak portfóliójának döntő részét állampapírok teszik ki, a részvények a 2018 első negyedévére vonatkozó statisztika szerint nagyjából 5,5 százalékot képviselnek.

A tagok ugyanis eldönthetik, hogy mekkora kockázatot vállaljon a pénztár a megtakarítás kezelése során. Akinek minimális a kockázattűrő képessége, olyan portfóliót tud választani, amelyben döntően kötvények, például hosszú lejáratú állampapírok vannak, míg aki vállalja a nagyobb eredmény reményében a nagyobb kockázatot, az magas részvénykitettségű portfólióban tarthatja a megtakarítását.

Csakhogy hiába tartotta tavaly valaki a pénzét inkább állampapírban, mint részvényben, ő sem lehet maradéktalanul elégedett, itt is kedvezőtlenül alakult a kamatkörnyezet.

Ütésállónak kell lenni

Nem 2018 volt az egyetlen év a történelemben, amikor meglehetősen gyenge teljesítményt tudtak felmutatni a magyarországi magán-nyugdíjpénztárak. A válság évében, 2008-ban például jelentős negatív éves eredményt mutattak a pénztárak. Kravalik Gábor úgy emlékezett, „akkor sokan egy másik portfólióba menekültek, vagy felvették a maradék megtakarításukat, rosszul tették”. Az ÖPOSZ elnöke szerint ugyanis „így realizálták a mínuszt, és nem részesültek a következő évek rendre jelentősen pozitívabb eredményeiből, vagyis aki most megijed, és vált vagy kilép, elveszíti azt az előnyt, amit hosszú távon a megtakarítása hozhat”. Kravalik Gábor ezért nem győzte hangsúlyozni, nem szabad lépni, „aki nyugdíjra gyűjt, hosszú távon takarékoskodik”. Magyarán nem most akar hozzájutni a pénzéhez, hanem adott esetben csak évtizedek múlva, amikor nyugdíjba megy.

Az elnök szerint sokat segítene, ha a középiskolákban az eddiginél komolyabban oktatnának pénzügyi ismereteket, így nem fordulhatna elő, hogy a tagok kétségbeesnek egy-egy szerényebb időszak láttán, „Európában sokkal tudatosabban viszonyulnak a piaci folyamatokhoz, Magyarországon ezt még nehezen lehet elmondani”.

Mit lép erre az állam?

Az ÖPOSZ elnökét kérdeztük a tervezett állami nyugdíjkötvényről is. Még 2018 novemberében jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter, hogy az állam kötvényekkel lép be a nyugdíjpiacra. Olyan nyugdíj-előtakarékossági kötvényt szeretnének kibocsátani, amelyet kicsit kedvezőbb hozamokkal tudnak a takarékoskodók nyugdíjas korukban visszaváltani, a járulékukat élvezni. Konkrétumok azóta sem derültek ki az állami nyugdíjkötvényről, a pénztárak mindenesetre abban bíznak, hogy a termékek jól megférnek egymás mellett, a lépés nem ellenük irányul, hanem az öngondoskodást akarják vele erősíteni. Kravalik Gábor azt reméli, hogy „akár még profitálhatnak is belőle a pénztárak”, azzal, hogy az öngondoskodás jelentőségét, a pénzügyi tudatosság fontosságát reklámozzák. Az eddigi kormányzati kommunikáció szerint ugyanis az állam célja kettős:

  1. becsatornázni a párnacihákban összegyűlt készpénzt,
  2. finanszírozni az államot.

A pénztárak abban reménykednek, hogy azok, akik még nem spórolnak nyugdíjas éveikre, most meglátják az ebben rejlő lehetőséget, és nem az állami megtakarítást, hanem esetleg a pénztárak kínálatát választják majd.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Kúria: Egyelőre nem követelhet négy oldalt az ingyenes lapokból a főváros

Kúria: Egyelőre nem követelhet négy oldalt az ingyenes lapokból a főváros

Három férfi kirabolt egy nőt a Rózsák terén, egyiküket fotó alapján keresik

Három férfi kirabolt egy nőt a Rózsák terén, egyiküket fotó alapján keresik

Visszadobták a Szájer József kábítószer-birtoklásáról szóló feljelentést

Visszadobták a Szájer József kábítószer-birtoklásáról szóló feljelentést