Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Magyarországon a nem nyugdíjaskorú emberek többsége nem nagyon bízik abban, hogy az állami nyugdíjrendszer biztonságot nyújt számukra időskorukban, mégis csak egyharmaduk kezdett el előre gondoskodni nyugdíjas éveiről, a többieknek semmilyen saját megoldásuk nincs nyugdíjas éveikre – derül ki a Raiffeisen Capital Management megbízásából a GfK Hungária által készített kutatásból.
A GfK azt találta, hogy a magyarok bizalmatlanok a nyugdíj-előtakarékossággal szemben, ugyanis attól tartanak, hogy a megtakarításaik eltűnnek, vagy például államosítják őket. Ugyanakkor a nyugdíj-előtakarékosságot elvi síkon fontosnak tartják.
A kutatás szerint azok, akik takarékoskodnak nem egyszeri befektetésekkel, hanem a inkább rendszeres megtakarítással fektetik be a pénzüket. A legtöbben 80-90 ezer forintot tesznek félre évente. A takarékoskodók közül általában a nyugdíjat jelölték meg a legfontosabb célként, de közel ennyien vannak azok is, akik azért tesznek félre, hogy felkészüljenek a nehéz időkre vagy gondoskodjanak a családjukról. Érdekes módon a nyugdíjcélra való öngondoskodás leginkább az idős korosztályban jön elő. A fiatalabbak inkább a gyerekeiknek tesznek félre.
Extrémek az elvárásaink
A kutatás szerint a magyarok nyugdíjelvárásai túlzóak: az elképzelt összegek nagyon magasak és sok esetben minden alapot nélkülöznek. Tízből négy nem nyugdíjaskorú magyar a jelenlegi havi jövedelmének megfelelő vagy annál is magasabb öregségi nyugdíjra számít, igaz a többség, tízből hét ember beismeri, hogy ezeknek a céloknak az eléréséhez a jelenlegi előtakarékossága nem lesz elég.
A megkérdezettek kétharmada előnyben részesítené a forintalapú befektetést a devizában történő befektetéssel szemben, emellett a többség jobban szeretné, ha Magyarországon fektethetne be. Ugyanakkor a magyaroknak rendkívül extrémek az elvárásaik: egyszerre várnának el extrém biztonságot és extrém hozamokat a befektetésektől – mondta a kutatás bemutatóján Bacher János, a GfK Hungária ügyfélszolgálati részlegének vezetője.
Arra a kérdésre, hogy melyek lennének azok a feltételek, amiért hajlandóak lennének egy adott instrumentumba befektetni, a válaszadók kétharmada a százszázalékos garantált tőkevédelmet jelölte meg, illetve közel 40 százalékuknak lenne vonzó a garantált hozam is. Emellett a rugalmasság is fontos a magyaroknak, vagyis előnyben részesítenék azt a befektetési formát, amelybe rugalmasan tudnak befizetni. További vonzerőt jelent az is, ha adókedvezményt kapnak a befektetés után, illetve az örökölhetőség.
Érdekes módon csak a megkérdezettek egyharmada gondolta úgy, hogy egy garantált 10 százalékos hozam vonzó ajánlat lenne neki egy befketetési termékben, pedig ez a hozamszint magasnak számít. Egy garantált 6 százalékos hozam csak a megkérdezettek 2 százalékának lenne elegendő, ami a magas hazai betéti kamatok mellett érthető is.
Mibe fektetnek a magyarok?
A befektetési alapokkal szinte senki nem számol előtakarékossági lehetőségként, és a többség nem is rendelkezik elegendő tudással róluk. A nem nyugdíjas lakosság mintegy egy százaléka használja ki a tőkepiac kínálta lehetőségeket. A nyugdíj-előtakarékossági megoldások között az önkéntes nyugdíjpénztárak állnak az első helyen, a megkérdezettek 18 százaléka takarékoskodik így.
A második helyen a klasszikus életbiztosítás áll, a válaszolók 11 százaléka takarít meg ebben a formában. A megkérdezettek 7 százaléka befektetési egységekhez kötött életbiztosításba teszi a pénzét, 5 százalékuk pedig takarékbetétkönyvvel rendelkezik.
