szerző:
Nagy Csaba
Tetszett a cikk?

Az alulinformáltság is gátolja a magyarok egy részét az öngondoskodásban, pedig mindössze ötödük véli úgy, nyugdíjas évei anyagilag gondtalanok lesznek – írja vendégcikkében az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke.

Nem titok, hogy a jelenlegi demográfiai folyamatok mellett a következő évtizedekben egyre kevesebb aktív dolgozónak kell egyre több nyugdíjaskorú magyart eltartania, ami – ha nem változik a nyugdíjrendszer – elviselhetetlenné teheti a munkavállalói terheket. A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságával és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság tetten érhető az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége által megrendelt közvélemény-kutatás eredményeiben is, amelyet a napokban mutatunk be az idei Pénztárkonferenciánkon.

A friss adatok alapján idén

32 százalékra nőtt azok aránya, akik bizonytalanok a jövőbeli nyugdíjukkal és anyagi helyzetükkel kapcsolatban, illetve a dolgozó lakosság mindössze ötöde véli úgy, hogy anyagilag gondtalan nyugdíjas évei lesznek, továbbá alig több mint felük számít csak állami nyugdíjra.

Mindezek fényében kijelenthető, hogy minden korábbinál kiemelkedőbb jelentősége van az öngondoskodásnak.

Érthető, hogy a kiszámíthatatlannak tűnő gazdasági helyzetben sokan újratervezik a megtakarításaikat. Ilyen körülmények között az is figyelemre méltó, hogy a 18-65 éves aktív korosztály mintegy kétharmada próbál megtakarítani valamilyen formában a nyugdíjas éveire. Azok a megkérdezettek, akik semmilyen módon nem előtakarékoskodnak, elsősorban anyagi nehézségekre hivatkozva kényszerülnek lemondani az öngondoskodás egyik alapvető formájáról.

A kutatási eredményekből a bizonytalanság mellett bizonyos mértékű alulinformáltság is kirajzolódik, ami az egyéni megtakarításokra nézve is komoly következményekkel járhat. Ezért most különösen fontos, hogy a megfelelő tájékoztatással is hozzájáruljunk ahhoz, hogy az emberek az öngondoskodás számukra legmegfelelőbb, hosszú távon legnagyobb kiszámíthatóságot jelentő formái mellett döntsenek. Az ÖPOSZ éppen ezért nem csak az online elérhető nyugdíjkalkulátor segítségével igyekszik bemutatni az önkéntes pénztárak előnyeit. Az október elején megtartandó éves konferenciánkon is arra kérjük partnereinket és azt üzenjük a hazai munkáltatóknak: legyenek társaink a felelős öngondoskodás támogatásában és az ehhez szükséges pénzügyi ismeretterjesztésben, hiszen a számok önmagukért beszélnek!

Ami az öngondoskodás fő pillérét jelentő befektetések alakulását illeti, az elmúlt időszak ismét megmutatta, hogy a hosszú távú invesztíciók ismétlődő velejárója egyes eszközosztályokban a visszaesés, de ahogy a korábbi válságok után, ezúttal is stabilizálódtak a piacok. Vissza is tért a nyugalom a pénztártagok körében. Az önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona a háború és más negatív globális tényezők okozta megtorpanást követően 2023 második negyedében 1,7 ezer milliárd forint fölé nőtt, ami rekord szintre emelte a pénztárakban kezelt nyugdíj-megtakarításokat. A nyugdíjpénztárak tagdíjbevételei 29,3 milliárd forintot tettek ki. A teljes pénztári vagyon mellett az egy főre jutó átlagos megtakarítás nagysága is új csúcsot ért el, a második negyedévben ez meghaladta az 1,6 millió forintot. A legfrissebb adatok is visszaigazolják, hogy a pénztári portfóliók teljesítményét nem érdemes néhány éves időtávban vizsgálni, hiszen akár több évtizedre szóló befektetésekről van szó.

A szektor átlagosan 6,3 százalékos hozamot könyvelt el a második negyedévben, folytatva a múlt év közepén indult javulást, miközben a tagi és munkáltatói befizetések tovább növekedtek. A tavaly elkönyvelt veszteségek jelentős részét már sikerült ledolgozniuk a pénztáraknak, többek között az állampapírpiacon és a tőzsdéken bekövetkezett kedvező változásoknak köszönhetően. A tredek tehát bíztatóak: a kitartóan magas hazai infláció csökkenése mellett a javuló környezetben középtávon a reálhozam biztosítása is elérhető.

Jellemző, hogy a munkáltatók is egyre nagyobb felelősséggel, a dolgozók jövőjét, biztonságát szem előtt tartva járnak el, aminek a munkaerő megtartásában is mind komolyabb szerep jut. Míg a munkavállalók befizetései lényegében stagnáltak éves összevetésben, addig a munkáltatók hozzájárulása több mint 19 százalékkal ugrott meg. Az egyre nagyobb felelősséget vállaló munkáltatói oldal részesedése az összes befizetésből a 2022-es 32-ről 37 százalékra emelkedett. A munkáltatók nagyobb szerepvállalása pedig elengdhetetlennek tűnik az öngondoskodás további erősödéséhez. Ennek megfelelően a Pénztárszövetség fontosnak tartja egy olyan támogató környezet kialakítását, amely tovább ösztönözné a munkáltatói részvételt. A korábban említett felmérésünk résztvevői körében is kifejezetten pozitív fogadtatása volt annak a felvetésnek, hogy a nyugdíjpénztárba befizetett összeget a munkáltató kiegészítse. A jelenlegi tagok nagyon magas arányban nyilatkozták, hogy így többet fizetnének be, de a nem tagok közül is vannak, akik így nagyobb eséllyel takarítanának meg.

A jelenlegi ösztönzőrendszert több szempontból is érdemes volna átgondolni. A 150 ezer forintos szja-visszatérítés például másfél évtizede változatlan, azóta pedig ez az összeg jelentősen inflálódott.

Kedvezőbb szabályozási környezet megteremtésével az állam is nagy mértékben hozzájárulhatna ennek az alapvető öngondoskodási formának a további elterjedéséhez.

A szerző az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!