Százötvennél is kevesebb növényfaj pusztult ki az elmúlt időben, szól a hivatalos statisztika, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) úgynevezett vörös listája. Ennél közel négyszer többet találtak egy új, globális elemzés készítői.
Megfejtették a rózsák teljes genetikai kódját, és egyebek mellett kiderült, hogy az illatos virág közelebbi rokonságban áll az eperrel, mint gondolnánk.
Ha ő nincs, akkor ma sokkal szürkébb lenne a világ. A kertekhez, zenéléshez, zeneszerzéshez, íráshoz, fafaragáshoz és fémmegmunkáláshoz is értő Gertrude Jekyll születésének 174. évfordulója alkalmából borult ma virágba a Google.
A tudósok szerint 1901 és 2010 között a növények 16 százalékkal több gázt nyeltek el, mint korábban vélték - derítették ki amerikai tudósok. A modellkísérletek mintegy 17 százalékkal becsülték túl a légköri szén-dioxid-mennyiségét.
A korábbi adatokhoz képest sokkal több szén-dioxidot nyelnek a szárazföldi növények egy új kutatás szerint. A tudósok mindebből arra következtetnek, hogy az anyaföld is megérezte a klímaváltozást, és foggal-körömmel küzd ellene. A kérdés az: meddig képes rá.
Vastagabb levelet növeszt a növények nagy része a légkör növekvő szén-dioxid-szintje miatt. Ennek a fiziológiai elváltozásnak komoly következményei lehetnek a Washingtoni Egyetem kutatói szerint. Felfedezték, hogy a vastagabb levelű növények súlyosbíthatják a klímaváltozás hatásait, mivel kevésbé hatékonyak a légköri szén megkötésében.
Világszerte riasztó mértékben csökken a fajokban különösen gazdag vizes területek kiterjedése. 1970 és 2015 között a vizes területek 35 százaléka tűnt el a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint a tengerparti és folyótorkolati régiókban folyó városépítkezések miatt – áll a ramsari egyezmény titkári hivatalának új jelentésében. A vizes területek állat- és növényvilágának 25 százalékát a kihalás fenyegeti.
Nem az állatok a megtévesztés egyedüli mesterei: egy új tanulmány szerint a növények is képesek hasonló álcázási trükkökre. Ott van például a Corydalis hemidicentra.
A fákról eddig úgy tudtuk, hogy nem mozognak, legfeljebb passzívan alkalmazkodnak a környezetükhöz, így a nappal és éjszaka váltakozásához is. Magyar és dán kutatók egy új kísérlettel kimutatták, hogy a fákban a víz nyomása néhány órás időközönként változik. Az eredmények a fák vízszállításának egy eddig ismeretlen mechanizmusát sejtetik: a fák „pumpálják“ a vizet.
Felvilágosító kampányba kezd a Nébih és az utazási irodák: nemsoká már felelőssé teszik a turistákat, ha kórokozókat hoznak haza a nyaralásból.
Engedély nélküli géntechnológiai módosítással előállított narancssárga virágú petúniákat hoztak forgalomba több EU-tagországban, köztük Magyarországon is. A genetikai szennyezés elhárítása érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) forgalomba hozatali tilalmat rendelt ezekre a növényekre. A petúniák egyébként nem veszélyeztetik környezetük egészségét.
Afrika legmagasabb hegye, a Kilimandzsáró egyik lakatlan völgyében bukkantak a kontinens legmagasabb fájára: a 81,5 méteres Entandrophragma excelsum a mahagónifélék családjába tartozik.
Tudja, eladásra semmit sem szedhet adómentesen, még az éticsigát sem.
A növények ki tudják számítani, hogy mennyi "élelemre" van szükségük éjszakára ahhoz, hogy ne éhezzenek, nevezetesen, hogy mennyi keményítőt tartalékoljanak a napfénytelen napszakra - állítja egy brit matematikus és egy biológus.
Föld alatti gombahálózaton kommunikálnak egymással a növények, ezzel a módszerrel képesek figyelmeztető jeleket küldeni a többieknek a rájuk telepedő levéltetvekről – fedezték fel brit kutatók.
Összezsugorodhat a növények több mint felének és az állatok egyharmadának a természetes környezete a globális felmelegedés hatására, ha a kormányok nem lépnek fel gyorsan az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében – figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport több mint 50 ezer fajt tanulmányozva világszerte.
A növényi eredetű élelmiszerekben megtalálható flavonoidok fogyasztása kapcsolatban lehet nőknél a gyomorrák alacsonyabb kockázatával - állapították meg spanyol kutatók egy félmillió ember követésével zajló európai tanulmány adatait elemezve.
Négy vezető botanikai intézet a Föld összes növényfajának katalogizálásán dolgozik. A hatalmas munka terveik szerint 2020-ra készül el, ekkorra kerül fel az internetre a legalább 400 ezer faj - jelentette be a munkacsoport hétfőn.
Újonnan nemesített szántóföldi és szőlő-, valamint gyümölcsfajtákat ismert el a Fajtaminősítő Bizottság - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kedden.
A növények éjszakai "álmát" és virágzását irányító gént fedeztek fel kutatók - számolt be róla a BBC hírportálja.
