A korábbi adatokhoz képest sokkal több szén-dioxidot nyelnek a szárazföldi növények egy új kutatás szerint. A tudósok mindebből arra következtetnek, hogy az anyaföld is megérezte a klímaváltozást, és foggal-körömmel küzd ellene. A kérdés az: meddig képes rá.
Az ipari forradalom óriási lökést adott a légkörbe jutó szén-dioxidnak, amely napjainkra ijesztő szintre emelkedett: májusban olyan magas koncentrációt mért egy hawaii megfigyelőállomás, amire korábban nem volt példa.
A klímaváltozás egyik fő okozójaként fontos lenne a kibocsátás visszaszorítása, a harc azonban továbbra is eredménytelennek látszik – legalábbis az emberi oldalról, a szárazföldi növényzet ugyanis szintén érzi a bajt, és egy friss kutatás szerint jó ideje próbál is tenni ellene.
A National Geographic egy új tanulmányra hivatkozva arról számolt be, hogy a növények sokkal több szén-dioxidot vonnak el a légkörből a fotoszintézis segítségével, mint korábban. Mindez globálisan csaknem 30 százalékkal kevesebb káros anyagot jelent, ám kérdéses, hogy ekkora terhelés mellett a növények meddig képesek a folyamatot fenntartani. Az adatok egyben azt sugallják: a fák, a fű, a növények mind megérezték a klímaváltozást,
és erejükön felül igyekeznek cselekedni.
Az ausztráliai James Cook Egyetem tudósai jég- és levegőminták segítségével végezték kutatásukat, melyhez egy kémiai vegyületet, a karbonil-szulfidot is felhasználták. A kapott számadatokat egy általuk fejlesztett modellbe táplálva megállapították, hogy a szén-dioxid-kibocsátás a globális fotoszintézésre is hatással van. Bár egyértelműen érzékelhető folyamatról van szó, néhányak szerint az adatok pontatlanok, így más megközelítésre is szükség van.
37 éve tűpontos elemzést készített az Exxon a közelgő klímakatasztrófáról, mégsem tettek semmit ellene
Az amerikai olaj- és gázipari cég, az Exxon Mobile 1982-ben egy tudóscsapattal készíttetett egy tanulmányt, ami megmutatta, mire számíthat az emberiség, ha emelkedik a fosszilis tüzelőanyag felhasználása. A jóslat bevált, a cselekvés elmaradt.
Az Illinois-i Egyetem kutatói közben genetikailag módosított növényekkel kezdtek kísérletezni, amelyek – ha számításaik helyesek –, több szenet tudnak "elfogyasztani", mint rendes társaik. Ehhez egy kulcsfontosságú enzim, a Rubisco aktivitását igyekeznek növelni. Az első eredmények biztatóak, habár többek szerint még így is legalább egy évtizednyi kutatás van hátra, hogy a dolog működőképes legyen. Jó lesz sietni, mert fákból egyre kevesebb van.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
