Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A testület egyebek között a kukorica, a cukorrépa, a cirok, a napraforgó, a szója, valamint a szőlő, a cseresznye, az alma, a kajszibarack és a szilva legújabb, nemesített fajtáit vette fel a Nemzeti Fajtajegyzékbe.
Így bekerül a köztermesztésbe például a "Nemtudom P3 szilva", amelyet egy tájfajtából nemesítettek, és a szintén tájfajtából szelektált "Szentendrei fehér köszméte" és a "Csengődi meggy" is. Az új fajták többsége belföldi kutatóintézetek és nemzetközileg is elismert magyar nemesítők munkájának eredménye.
A bizottság a márciusi ülésén - az új hibridek felvétele mellett - olyan fajtákat vont vissza a fajtajegyzékből, vagy nem hosszabbította meg azok elismerését, amelyekre a fajtatulajdonosok már nem nyújtottak be kérelmet.
Magyarországon csak a Nemzeti Fajtajegyzéken vagy az Európai Unió Közös Fajtajegyzékén lévő fajták szaporítóanyagát lehet forgalmazni és köztermesztésbe vonni.
A növényfajta nagymértékben meghatározhatja a termesztés eredményességét, minden ország arra törekszik, hogy a lehetséges legjobb fajtaválasztékot biztosítsa a termelőinek. Ezért csak a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő, értékes fajta kerülhet a köztermesztésbe. Az ilyen fajta fenntartását, vetőmag-előállítását és forgalmazását a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szigorúan ellenőrzi - tartalmazza a közlemény.
